Századok – 1932

Értekezések - DEÉR JÓZSEF: A Felvidék történetének újabb irodalma. I. 13

A FELVIDÉK TÖRTÉNETÉNEK ÚJABB IRODALMA. 29-tudományág külföldi eredményeihez viszonyítva nem sokat mondhatunk, holott kétségtelen, hogy a Felvidék, levéltári anyagának kontinuitása révén a helytörténeti kutatás számára egyike a legkedvezőbb terrénumoknak. Terjedelemben és értékben is kiemelkedik az idevágó irodalomból Matunák -nak Körmöcbánya történetével foglalkozó terjedelmes munkája. Mint már címe is mutatja,1

a munka nem lép fel egy szintetikus várostörténet igényével, hanem az több, a város történetének középkori részét tárgyaló dolgozatból tevődött össze, azaz a régi iskola szellemében adalékokat akar nyújtani egy monografikus feldolgozáshoz. Ha Matunák művének első fejezetét elolvassuk, úgy tisztán látjuk azokat a nehézségeket, melyek a Felvidéken a modern helytörténet elé tornyosulnak. Matunák így több mint hatvan oldalon kénytelen foglalkozni a város történetéhez, főleg keletkezéséhez fűződő eddigi romantikus nézetekkel, mégpedig azzal a konklúzióval, hogy mindaz, amit eddig a város történetéről az okleveles anyag mellőzésével egy jelentéktelen Selmecbányái feljegyzés alapján tanítottak, teljes egészében téves (68. 1.). Ε tisztítómunka elvégzése után szerzőnk jórészt Hóman Bálint eredményei alapján vázolja a bányászat és pénzverés szerepét a középkori magyar államháztartásban, ismerteti azokat a motívumokat, melyek Károly Róbertet a pénzügy és bányaművelés reformjával kapcsolatban a felsőmagyarországi városok, köztük elsősorban Selmecbánya alapítására és felkarolására késztették (71—82. 1.). Körmöcbánya 1328 november 18-án proklamált alapításához a legközelebbi indítékot az aranyvalutára való áttérés és a bányaművelésnek 1327 május 17-én életbeléptetett reformja adta meg. Minthogy az új bányarendeletben Körmöcbánya még nincs megemlítve, bizonyosra vehetjük, hogy nemesérceinek tudatos kihasználása csak ezután vette kezdetét. A királyi szó által életrehívott és a csehországi Kuttenbergből hozott bányászokkal betelepített új városnak azonban már volt bizonyos településtörténeti előzménve. Egy 1291. (ÄUO V 30) és egy 1295-i oklevélben (CD VI/1 346) említett „populi története) ; Nitra 1929 Loubal, Fr., Nővé Mesto nad Vahom (Vágújhely)Nové Mesto 1927. A. Kavuljak, Hrad Orava (Árvavára) Turc. Sv. Martin 1927. stb. J. Martinka: Hrad Sokola nad Kosicami (Szokola vára Kassa mellett). Sbornik muzcálnej slovenskej spolecnosti XXV (1931) 1051 -139.; J. Houdek : Velky hrad Liptovsky (Liptó nagy vára) u. ο. XXV (1931) 148—183. 1 Ζ dejín slobodného a hlavného banského mesta Kremnice {Körmöcbánya szabad és fő bányaváros történetéből) V Kremnici 1928. 541 1.