Századok – 1932
Értekezések - VÁCZY PÉTER: A hűbériség szerepe Szent István királyságában 369
A HŰBÉRISÉG SZEREPE SZENT ISTVÁN KI RÁL YS-ÍG ÁB AN. 381 a szentistváni donációk külön „királyi" birtokrendszert nem hívtak életre. A donációk az ősi, mondjuk, nemzetségi birtokrendszerbe kapcsolódtak. De ha ez így van, két különböző, egymást kizáró jogrendszer küzdelméről sem beszélhetünk. A magyar nemesi birtok jog kibontakozására a „nagy ellentét", a rokonság és a királyság érdekének viaskodása jelentős hatást gyakorolt. Ε mellett azonban az is közrejátszott a kialakulás folyamatában, hogy a rendelkezés szabadságát fokozatosan korlátozták. A szabad rendelkezés ellen viselt hadjáratban a fiskus és a rokonság érdeke találkozott. A rendelkezési jog megnyirbálásában nemzetség és fiskus egyetértettek egymással. Vessünk erre a küzdelemre egy rövidke pillantást. Mint minden primitív társadalomban, úgy a szentistváni magyarságnál is a tulajdon fölötti rendelkezést korlátlannak tekintették. A magántulajdon az egyén teljes hatalmában állott. Bizonyára eleinte a magántulajdont inkább ingó jószágok alkották, a fokozatos letelepedéssel azonban rabszolgák által művelt földek is kerültek magánkézre. Tény az, hogy a szentistváni törvények már számolnak fekvőségek magántulajdonával. A ,,sua" fogalma az egyénhez fűződik. A szentistváni magyarság örökjogának megállapításánál ebből a ,,sua" fogalomból kell kiindulnunk. A második könyv második cikke szerint az örökhagyó összes birtokai egyenes leszármazóira szállnak. Az első könyv 26. cikke viszont az özvegyi joggal kapcsolatban beszél a parentes mariti örökléséről abban az esetben, ha a „vidua sine prole remanserit."1 Ebből a cikkből az világlik ki, hogy leszálló örökösök hiányában a király háramlási jogát a parentes örökjoga előzte meg. Csak ha az elhunyt nem hagyott hátra rokonokat, kerültek a gazdátlanul maradt birtokok a király tulajdonába. Az özvegyi jogról szóló 26. cikk még más tekintetben is tanulságos. A gyermektelenül férje birtokain élő özvegy szabadon rendelkezhet a birtokok fölött.2 A cikk szövegezése majdnem szórul-szóra megegyezik a szabad rendelkezést kijelentő I. 6. cikkel. 1 „Item de viduis. Si autem vidua sine prole remanserit, et se innuptam in sua viduitate permanere promiserit, volumus, ut potestatem habeat omnium bonorum suorum, et quidquid velit inde faeere, faciat. Post obitum autem eius eadem bona ad suos redeant parentes mariti, si parentes habet; sin autem rex sit heres." (Závodszky, id. m. 149. 1.) 2 „et quidquid velit inde facere, faciat."
