Századok – 1932
Értekezések - DEÉR JÓZSEF: A Felvidék történetének újabb irodalma. I. 13
A FELVIDÉK TÖRTÉNETÉNEK ÚJABB IRODALMA. 27-parochia castri jelentése volt, azaz ott összefüggött a stolica (megye) szervezettel. A felvidéki helynevek is azt bizonyítják, hogy az egyházi, éppen úgy mint a világi szervezés Csehországból indult ki. A politikai szervezet tárgyalásánál felfedezi azt a nálunk régen tudott tényt, hogy a Felvidék úgynevezett confinium volt, melyet egy comes confiniorum igazgatott. A III. fejezetben a hercegség (ducatus) területét teszi vizsgálat tárgyává és arra a megállapításra jut, hogy annak felvidéki és tiszántúli részei (Bihar) egyaránt szlávok, tótok és ruténlakta területekre terjedtek ki. Szent Imre dux Ruizorum címéhez fűzött kombinációkat Petrov utasította vissza.1 A hercegi birtokok tárgyalásánál mélyreható jelentőséget tulajdonít annak a ténynek, hogy a források megkülönböztetik a mega regist a mega ducistól. Ö ebben közjogi megkülönböztetést, a hercegi és királyi területek államjogi elhatárolását látja, bár a magyar királyság jellemzésére a magyar irodalom nyomán elég sűrűn használja a patrimoniális jelzőt. Az oklevelekben előforduló „pars Danubii septentrionalis", „pars Danubii", majd a később általánossá váló „partes regni superiores" stb. kitételek mögött autonóm közigazgatási területet szimatol. A gazdasági szervezet tárgyalásánál megállapítja, hogy a körmöci kamara területe a Felvidék nyugati részével esik egybe. Panaszkodik, hogy a magyar történetírók nem értékelik azt a kultúrhatást, melyet a kuttenbergi bányajog a Felvidékre és így annak tót lakosságára gyakorolt. Chaloupecky vagy nem ismeri, vagy nem olvasta figyelmesen Hómannak idevágó művét, mely a bányajognak Károly Róbert által végrehajtott reformját cseh befolyásra, sőt egyenesen János cseh király tanácsára vezeti vissza.2 Viszont az sem kétséges, hogy a kultúrhatás nem csehektől, hanem a kuttenbergi német bányászoktól és azoknak ugyancsak német bányajogától indult ki.3 Matunák Mihály alább ismertetendő művében kimutatta, hogy Körmöcbánya lakói az egész középkor folyamán németek voltak, azaz itt egyszerű német kolonizációval van dolgunk. Chaloupecky a Staré Slovensko utolsó fejezetében még 1 Drevnëjsija gramoty po istorii cerkvi i ierarhii (a kárpátalji orosz egyház és hierarchia történetének legrégibb oklevelei.) 1930, Praha. XIX. 239. 2 A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában. Budapest 1921. 88. 1. 3 V. ö. K. Schünemann, Die Gründung von Kremnitz und das Kremnitzer Bergrecht. Karpathenland I 146—156. és előtte már Xippert, Sozialgeschichte Böhmens II 269 ff. Wien 1898.
