Századok – 1932

Szemle - Fehér Géza: A madarai lovasdombormű felírásáról. (Megjegyzés Németh Gyula bírálatára.) 363

szemle. 363 dátuma (legtöbbször a hónappal és nappal !) ne tolakodna állandóan szemünk elé. Bár végleges ítéletet csak a második rész megjelenése után alkothatunk a munkáról, annyi már most is kétségtelen, hogy az a magyar olvasó, aki főképpen módszeres okulást keresve venné kezébe e könyvet, csalódik várakozásában. Valójában a metodikai iskolázatlanság P. könyvét a nagyközönség számára élvezhetetlenné, a tudomány számára pedig alig gyümölcsözővé teszi. Sokszor, mintha a középkor krónikását hallanánk megszólalni a nyomtatott betű XX. századi köntösében. Egyetlen példa a „külső" történet számtalan hasonló helye közül, bárkit meggyőzhet erről. A 76. lapon írja Johannes Stabiusról, a híres matematikus, asztronomus és geográfusról : „dieser starb hier am 1. Jänner 1522. Im selben Jahre brannte das Dominikanerkloster in der Herrengasse ab, wurde aber bald wieder neu aufgebaut. Im nächsten Jahre begann in Steiermark die Kommission für die wirtschaftliche Reformation der Städte und Märkte ihre Tätigkeit". És így tovább ! Nem szeretnők azonban, ha a könyvről kialakított ítéletünk tévedésbe ejtene egyeseket a szerző végzett munkájának értéke felől. Irodalmi feldolgozás nem állt P. rendelkezésére, mivel a város múltjával csupán néhány kritikátlan részlettanulmány foglalkozik, a város levéltára pedig néhány privilégium kivételével teljesen megsemmisült. A mult század elején ugyanis a levéltár átköltöztetésekor az iratokat egy pincében helyezték el, ahol pár év alatt megpenészedtek, mire a hatóság 1820-ban a Murába dobta őket. P. — mint ez jegyzeteiből kitűnik — tőle telhetőleg mindent megtett, hogy más levéltárakból pótolja a pótolhatatlant. Ezt a munkát dícséretreméltóan elvégezte. A tudományos élet háláját pedig különösen azáltal érdemelte ki, hogy a fáradságosan felkutatott anyagot kritikailag is igyekezett megrostálni. Kétségtelen, hogy e verejtékes munka után nagy lelkierőre lett volna szükség a hatalmas anyagnak a legkényesebb igényeket is kielégítő rendszerbefoglalásához. Mivel ez elmaradt, P. monográfiája nem sokkal áll fölötte a mi Salamonunk és Ortvaynk várostörténeteinek. Grác történetéhez Luschin-Ebengreuth csatolt páratlan szorgalommal összeállított utcajegyzéket, a belőle levonható tanulságokat világosan összefoglaló bevezetéssel. Megemlítjük még, hogy a szépen kiállított munkát sok kitűnően sikerült reprodukció, oklevélhasonmás és térkép díszíti. Kring Miklós. (Bécs.) A madarai lovasdombormfi felírásáról. Németh Gyula a Századok 1931. évf.-ának 78—82. lapjain ismertette a madarai lovasdombormű feliratáról szóló könyvemet. Ezt az ismertetést néhány megjegyzéssel szeretném kiegészíteni. a) Németh Gyula szerint : „Ha az ember a műben közölt fényképreprodukciókat vizsgálja, azokon csak annyit lát, hogy az illető sziklarészen valóban van valami írás, az esetek jó részében még annyit sem." „Kívánatos lett volna jó fényképeket adni, jó reprodukcióban. Én azt hiszem, hogy ez a rendkívüli nehézségek ellenére is talán mégis lehetséges lett volna. Jó fotográfiák mellett is természetesen a rajzmásolatnak van döntő szava, de már ez nem mindig megbízható." „Pacskolatokat, amikre az ember elsősorban gondolna — mint Fehértől tudom —, a kő természete miatt nem lehetett készíteni." (82. 1.)