Századok – 1932
Értekezések - DEÉR JÓZSEF: A Felvidék történetének újabb irodalma. I. 13
A FELVIDÉK TÖRTÉNETÉNEK ÚJABB IRODALMA. 23-ség átvételének zavaraival küzdő és erősen német befolyás alatt álló kis ország oly távoli terület felett, mint a Felvidék, fennhatóságot nem gyakorolhatott, és éppen ezért bizonyítani iparkodik, hogy az említett szlovák fejedelemségek és a magyar törzsszövetség határát a Duna alkotta. Bizonyítékul szolgál számára a lengyel-magyar krónikának csupán forráskritikai értékkel bíró előadása, továbbá a XI. századi királyi okleveleknek az a sajátsága, hogy az uralkodót rex Pannoniae-nek, vagy rex Pannoniorumnak nevezik. A lengyel-magyar krónika értékével mindenki tisztában van, a Pannónia-Dunántúl értelmezésnél pedig nyilvánvaló, hogy Chaloupecky a rómaikori jelentést alkalmazza a középkorra.1 A Dunára, mint határvonalra azonban fontos szerep vár a további bizonyításban. Miután már előzőleg teljes határozottsággal beszélt a pozsonyi és nyitrai fejedelemségekről, most a Dunavonal birtokában részletesen le is írja azokat és főleg Magyarország fejlődésére gyakorolt hatásukat. Ε szlovák fejedelemségek azok, melyek a kereszténységet Csehországból Magyarországba plántálták át.2 így ,,a legrégibb magyar kéziratos emlék" tanúsága szerint ,,egy fiatal magyar fejedelem" cseh földön talál védelmet lázadó alattvalóival szemben. Ez a megállapítás óriási meglepetés mindenki számára, aki a magyar történelmet csak egy kevéssé is ismeri. Az első pillanatra el sem tudjuk képzelni, hogy mi lehet ennek az állításnak az alapja, melyik az a legrégibb magyar kéziratos •emlék, melyre Chaloupecky hivatkozik. A nagy mű egyébként bőséges jegyzetei e ponton egyszerre rendkívül szűkszavúakká válnak, e rejtélyes forrást meg nem nevezik, hanem mintegy a felelősség elhárítására, a szerzőnek egy kisebb dolgozatára3 hivatkoznak. Ebből a dolgozatból tudjuk meg, hogy a homályba burkolt forrás nem más, mint az interpolált pannonhalmi oklevél híres bevezetése, melyhez Chaloupecky a közismert krónikákat és legendákat hívja segítségül. Ezzel a szerény apparátussal bizonyítja azt a merész tételt, mely szerint Szent István Koppány lázadását cseh segítséggel verte le. Mert ne higyjünk forrásainknak, mikor azok Η untot és Pázmánt Svéviából, Vecelint 1 Pannónia középkori, különösen karolingkori jelentésére 1. K. Schünemarm, Die Deutschen in Ungarn, Berlin 1923. c. művének függelékét. 2 Miként ezt egy más helyen tömören kifejezi: „Csehországból és Prágából terjedt ei a kereszténység Lengyel- és Magyarországba." Ces. Cas. Hist. XXVIII (1922) 'l2. 3 Κ íiejstarsim dëjinâm Bratislavy. (Β. legrégibb történetéhez.) iSbornik Philozofickej Fakulty I. 9. 1—23. Bratislava 1922.
