Századok – 1932

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: Anjou-királyaink reformjai és a nápolyi viszonyok - 306

320 miskolczy istván. kedtek és a kereskedő Boccaccio a legelőkelőbb körökkel érintkezett. Igyekeztek emelni a népjólétet, mert azt tartották, hogy a fejedelem gazdagsága a nép jólétéből fakad. Jelszavuk : Oportet divites habere subjectos.1 Ezt a gazdasági érzéket hozta magával Károly Róbert is. Ő is azt a programmot akarta megvalósítani, amit elődei igyekeztek több-kevesebb sikerrel keresztülvinni. Amikor hazánkba jött, a királyi uradalmak magánosok kezén voltak, a bányaregále alig hozott valamit, a vámok, vásárpénzek túlnyomórészben nem illetékesek birtokában voltak, kik igen sok visszaélést követtek el. Azonkívül még mindig érvényben volt a nehézkes termény- és ezüstrúd-valuta, az országban értéktelen királyi pénz forgott, a kereskedelem teljesen tönkrement. Hóman mesteri képet rajzol róla, hogyan nyúlt bele az ifjú király ebbe a zűrzavarba. Benne új életre kelt Anjou Károly energiája és alkotó szelleme annak túlzott erőszakossága és önzése nélkül. Programmszerű munkájának eredményes voltáról és róla, mint kiváló gazdáról beszédes bizonyítékot nyújt a hatalmas kincs, melyet utódára hagyott. A földmívelés terén olasz hatásra meghonosodott a háromforgású rendszer és Nagy Lajos törvényeiben nyomát találjuk a jobbágyvédelemnek is. (1351.18. §.) Az ipar emelésén működtek a francia, olasz települők és teljesen kialakult a középkori iparososztály hatalmas szervezete, a céhrendszer. Mind Károly Róbertnek, mind Nagy Lajosnak gondja volt a kereskedelemre. Károly, amint a féktelen elemek legyőzése után lélekzethez jutott, első feladatának tartotta felvenni 1 Yver G. : Le commerce et les marchands dans l'Italie Méridionale au XIII. et au XIV. siècle. Paris. 1903. 23. s köv. 11. — Caggese R. : Roberto d'Angiô e i suoi tempi. Firenze. 1922. I. k., 280. ós köv. 1. Hogy gazdasági téren még zavaros időkben is milyen rendet tartottak, bizonyítja Tarantoi Lajos rendelete, melyet Benedictas Gaudio de Sancto Germanohoz intézett, mikor portulanussá ós Calabria procuratorává kinevezte. A legnagyobb gondosságot kötötte lelkére az átvételnél „requirens et recipiens a predicto judice Rogerio precessore (sic !) tuo in scriptis civitates, terras, castra, casalia, villas, startias, vineas, jardena, molendina, domos, apothecas et quaelibet alia jura, redditus et proventus ac bona curie tarn mobilia, quam stabilia . . . quae ratione officiorum ipsorum in eiusdem precessoris tui custodia et procuratione fuisse inveneris . . . factis de receptione huiusmodi bonorum publicis ydoneis inventariis continentibus ea per quantitates, qualitates, species et distinctiones quaslibet congruentes, quorum alia tibi retineas tempore tui computi producenda et reliqua mictas statim magistris rationalibus magne nostre curie cum quaterno sub tuis sigillis inventariorum ipsorum seriem continente." Archivio della r. Zecca. Vol. 43.