Századok – 1932

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: Anjou-királyaink reformjai és a nápolyi viszonyok - 306

an j ou-királyaink reformjai. 321 a külfölddel a megszakadt kereskedelmi kapcsolatokat. Ez a kereskedelempolitikai irányzat tisztán Anjou-örökség, arra nálunk csekély alap volt. A kereskedelem érdekeit szolgálta az utak helyreállítása, biztosítása, a külföldi kereskedők védelme, a vámok megszabása, a városi polgárság emelése. Anjou-királyaink a városokat privilégiumokkal látták el, árumegállító jogot, vámmentességet adományoztak nekik. A magyarban nem volt kereskedelmi hajlam, a szászok •ellenben jó kereskedők voltak, ezért Nagy Lajos és Mária sok kiváltsággal ajándékozták meg őket. Ennek köszönhető, hogy a szászok kiterjesztették kereskedelmi tevékenységüket a magyar városokon kívül Bécsre, Prágára, Zárára, Velencére, Kölnre, Nürnbergre, Baselre és élénk kereskedést űztek Lengyelországgal.1

Megtörtént, hogy külföldi kereskedőkkel egyes urak is szerződésre léptek, saját területükön vámkedvezményt adtak nekik s miként a nyugati, főleg francia seigneuröknél látjuk, jogvédelmet nyújtottak nekik.2 Miként Nápoly védekezett a külföld kizsákmányoló politikája ellen a tiltó vámrendszerrel, s főleg a nemesérc kivitelét tiltotta, úgy tett Károly is. Például Bécs önző vámpolitikájára hasonlóval felelt. Pozsonyt, mely Bécs szájában volt, nem zárhatta el teljesen Ausztriától, onnan a behozatalt megengedte, de a kivitelt teljesen eltiltotta. A nemesérc-monopóliumból származó jövedelem pedig ,,a pénzverési regále financiális kihasználásának középpontjává lett."3 A bányamívelés és bányabirtok jogi alapja a királyi hatalom volt.4

Ez volt a jogi felfogás mind Nápolyban, mind Magyarországon. A bányaterméket talált kincsnek minősítették, mely a kincs-, illetőleg a bányaregále alapján a királyt illeti.5

Ennek természetes következménye volt, hogy a magánosok bányák után nem kutattak, sőt ha nemesércet fedeztek fel birtokukon, azt eltitkolták, hogy földjüket megmentsék. Anjou Károly teljes mértékben átértette ennek 1 Jickeli F. : Der Handel der Siebenbürger Sachsen bis zur Schlacht bei Mohatsch. 1912. 26—27. 1. 2 Pl. Telegdi Csanád érsek a cseh, sváb, rajnai, flandriai kereskedőkkel kötött szerződést. Pór A. : Külkereskedelmünk fellendülése a XIV. században. Magyar Gazd. Szemle. 1903. 3 ,,sed volumus, quod de regno nostro ad Austriam res non déférant aliquales." Fejér : Codex Dipl. VIII. 4. 168. — Hóman Β. : A magyar államháztartás I. Károly korában. Akad. Ért. 1920. 103. 1. 4 Wenzel G. : Magyarország bányászatának kritikai története. Budapest, 1880. 24. 1. 6 Hóman B. : A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában. Budapest, 1921 14. 1. Századok. 1932. VII—VIII. 21