Századok – 1932

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: Anjou-királyaink reformjai és a nápolyi viszonyok - 306

akjotj-királyaink reformjai. 307 1. Hadügy. Elsősorban hatalmának támaszát, a hadsereget kellett rendbehoznia. Ezen a téren lehetetlen állapotokat talált. A várbirtokok átmentek a magánosok kezébe, a királyi had­sereg teljesen felbomlóban volt, a magyar urak iparkodtak kivonni magukat a katonai kötelezettség teljesítése alól s királyaink már a XIII. században képtelenek voltak meg­felelő haderővel fellépni a külső ellenség ellen. Az idegenből származó király előtt két út volt, hogy a hadseregben ural­mának szilárd alapot teremtsen : vagy visszaveszi az elrabolt várbirtokokat vagy a nyugati hűbérrendszerhez fordul, melynek alapelve a jogok és kötelességek arányos megosztása. Az előbbivel már Árpád-királyaink is kísérleteztek, de siker­telenül, Károly Róbert is próbálkozott vele, de az ő kísérlete is hajótörést szenvedett.1 A másodiknak viszont útjában állt a magyar közfelfogás, mely erősen közjogi irányával kizárta a magánjogi szerződésen alapuló hűbériséget. Ű mégis az utóbbi mellett foglalt állást, de iparkodott a közjogi állás­pontot megegyeztetni a hűbérrendszer elveivel. Az a kérdés, honnan vette át a hűbérrendszert ? Ez az intézmény nyugaton a XIII. században már erős bomlásnak indult, az urak jogokat ismertek ugyan, de kötelességet teljesíteni nem akartak. A hűbériség ilyen formában nem lehetett csábító a konszolidációra törekvő királyra. A nyu­gattal szemben épen Nápolyban , Károly Róbert hazájában állott még szilárd alapokon a hűbérrendszer. Itt II. Frigyes vasenergiája, Anjou Károly kíméletlen erőszakossága útját vágta a feudális anarchiának és az urakat szigorú kötelesség­teljesítésre szorította.2 A régi ius Longobardorum helyett, mely enyhébb volt, az új urak a szigorúbb ius Francorumot honosították meg. A feudálizmus lényege éppen a katonai kötelezettség tel­jesítésében gyökerezik, mely kötelezettség nem a személyhez, hanem a birtokhoz fűződik.3 Nápolyban az volt az elv, hogy a nemes személyes szolgálaton kívül minden 20 uncia jöve­delem után egy jól felfegyverzett és felszerelt lovast köteles kiállítani. Megjegyzendő azonban, hogy a miles itt sem egy­. szerű fegyveres katonaként veendő, hanem hozzátartozik 1 Fejér G. : Codex dipl. VIII. 3. 271. 1. 2 Pasquale del Giudice : La feudalità italiana nel dugento. Conferenze Dantesohe. II. 1—27. 1. 3 Constitutiones utriusque regni Siciliae. Ed. G. Sarayna. Lugduni. 1560. 1. III. t. 38. 20*

Next

/
Thumbnails
Contents