Századok – 1932

Értekezések - JOÓ TIBOR: Zrínyi történetszemlélete és a barokk 261

ζ kinyi történetszemlélete és a barokk. 299 kerülés, spitálok látogatása, untalan papokkal való s barátokkal társaság, emberek társaságától megvonás és a Szt. Atyák könyve olvasása, meg kell vallani, hogy nem nézhetjük másképen, hanem áhitatosságnak ; de azt is nem tagadhatni ugyan, hogy ezek az áhitatosságok inkább illenek alacsonyabb rendű embereknek, hogysem királyoknak és nagy állapotú uraknak." Az ő vallásosságuk az ország derék kormányzásában fejeződjék ki. „Ezek az áhitatosságok inkább vannak ama melancholiai inclinatióból és az nagy dolgoktól való félelemből, hogysem isteni szeretetből és igaz buzgóságbul." Erőteljesen hangsúlyozza, hogy a klérus ne szóljon bele világi dolgokba és a vallásháborúk korszakában mélyen elítéli az erőszakos, véres térítést. Még a török elleni hadjárat ügyében is azt írja, abban az időben páratlan objektivitással, hogy „vannak más okok és méltók, kik kénszerítenek az török ellen, religion kivől is, fegyvert fognunk és mások ellen is, akik reánk tusakodnak, akár azok a mi hitünkön legyenek, akár ne ; de csak csupán a religio titulus alatt reá menni valamely szomszédunkra vagy keresztyén fejedelemre, nem hiszem, hogy sem Isten előtt volna ez az ok kedves, sem emberek előtt elegendő." Természetesen szó sincs róla, hogy ezt az igazi modern vallási türelem, a lelkiismereti szabadság elismerése és a történeti vallások relativitásának, tehát egyforma jogosságának tétele sugallaná. Pázmány Péter gyámfia szilárdan meg van győződve a katholikus keresztyénség abszolút igazságáról, s kívánja a pogányok és eretnekek megtérítését, de elítéli az erőszakot és csak szellemi eszközök használatát sürgeti.1 Az ő vallásossága más természetű és nem a világról és a cselekvésről való lemondást kívánta tőle, hanem éppen ellenkezően, a mennél intenzívebb földi tevékenységet. Hangsúlyozzuk, hogy Zrínyi katholicizmusához szó sem férhet, éposza alapgondolata a másokért való közbenjárás, a megváltó mártírhalál,2

lényeges katholikum, de mégis arra kell emlékeznie az embernek, hogy ugyanebben a korszakban fejlődött ki a világonbelöli aszkézis és a hivatásetika protestáns gondolatköre, s ez nagyon rokon Zrínyi aktív vallásosságával, mely a világi dolgok intézésében isteni feladatot 1 Hadtud. m. 164—5., 153—4., 149—51. 11. Nem árt itt megjegyezni, hogy Tollius i. h. szerint egy Luther Mártont és feleségét ábrázoló festményt is őrzött képtárában. 2 A Zrínyiász alapgondolata körüli vitát ilyen értelemben dönti el Prónai Antal : A Zrínyiász főgondolata. Irodalomtörténet 1912. 23. s köv. 11.