Századok – 1932

Értekezések - JOÓ TIBOR: Zrínyi történetszemlélete és a barokk 261

zrínyi történetszemlélete és a barokk. 267 megértéséhez. Most pedig nem szabad abba a másik vég­letbe esnünk, hogy merőben a korszellem hatásaival magya­rázzuk ezt a nagy, erős és határozott személyiséget. Nem elégedhetünk meg annyival, hogy világnézetében, közelebb­ről történetszemléletében kimutassuk a XVII. század, vagyis a barokk korszellem vonásait, s eközben akarat­lanul is elhagyjuk vagy legalább elmossuk a kiütköző egyéni éleket. Ezzel igazolhatnók Zrínyi korszerűségét és láthat­nánk egy tipikus barokk történetszemléletet, de nem azt, amelyiket maga Zrínyi diszpozíciója, egyéni sorsa, élményei hoztak létre olvasmányai mellett. Emellett még az a veszély is fenyeget, hogy hibás kategóriákat alkalmazunk a tipizálás­nál. A barokk szellem lényege ugyanis még távolról sincs egyértelműleg megállapítva. Még annyira sem, amennyire tudományos kérdésekben egyáltalában létre szokott jönni egyértelműség. Ellenkezőleg. Ha el is tekintünk a régebbi magyarázatoktól és csak az utolsó esztendők új módszerű rendkívül gazdag irodalmát vesszük számba, Wölfflin 1915-ben megjelent könyvétől és Strich 1916-i tanulmányá­tól,1 e két bízvást korszakalkotónak mondható munkálattól, a legellentétesebb elméletekre bukkanunk, s vita forog a korszellem lényeges vonásai, eredete, kezdete és vége, uralmának geográfiai és szociális határai körül éppen úgy, mint egyes tények, a művészi és életstílus apró vonásai körül is. Ε helyen nem lehet feladatunk, eligazodásra jutni ebben az irodalmi útvesztőben, még kevésbbé pozitív elmé­leti eredményeket fejteni ki, s az ezzel szorosan összefüggő, sőt a rendszeres vizsgálatban ezt megelőző általános kor­szellem-problémát oldozgatni, éppen ezért a legnagyobb óvatossággal kell eljárnunk magyarázatunkban. Felada­' tunkat abban kell kijelölnünk, hogy vázoljuk és jellemez­zük Zrínyi történetszemléletét, kidomborítjuk struktúrájá­nak szerkezetét és megkeressük forrásait, s eközben pár­huzamba állítjuk kora közvélekedésével is, szem előtt tartva azonban, hogy vájjon a megfelelések esetében való­ban csak a korszellem hatásáról van-e szó. A korszellemet csak a magyarázat egyik kategóriájaként használjuk. Ezen a ponton csak egy empirikus eredetű, de elméleti fontosságú belátásra kell utalnunk. A korszerűség forrása nem mindig a korszellem közvetlen hatása. A kultúra, az objektív szellem, tehát annak egyik történeti fázisa, 1 H. Wölfflin: Kunstgeschichtliche Grundbegriffe (1929-ben hetedik kiadás), F. Strich : Der lyrische Stil des 17. Jahrhunderts. Muncker-Festschrift 21—53. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents