Századok – 1932
Értekezések - DEÉR JÓZSEF: A Felvidék történetének újabb irodalma. I. 13
A FELVIDÉK TÖRTÉNETÉNEK ÚJABB IRODALMA. 15-• kedett fiatal történettudóst 1831-ben a cseh rendek nemzetük történetének összefoglaló feldolgozásával és megírásával bízták meg. A nagy mű, melynek első kötete 1836-ban jelent meg, keletkezési körülményeiből láthatólag1 a romantikoliberális történetszemlélet jellegzetes sajátságait mutatja. A bevezetésben Palacky nyíltan hangoztatja, hogy a cseh hazafi álláspontját képviseli, melyet azonban teljesen összeegyeztethetőnek tart az „igazságra való bensőséges törekvéssel". Művének a cseh rendiség újabb történetét tárgyaló kötetei, hasonlóan a kor többi nagy történetírójának idevágó előadásához, nem mentesek bizonyos anakronisztikus szemléletmódtól, idézett szavai azonban lényegükben fedik történetírói gyakorlatát. Palacky lángoló magyargyűlöletéről nálunk szinte általánosan elterjedt felfogás nem állja meg a helyét. Művének legismertebb, a magyarság és szlávság honfoglaláskori viszonyára vonatkozó fejezete a XIX. századi német történetírás túlnyomó részének felfogásához viszonyítva meglepő tárgyilagosságával hat a mai magyar olvasóra. A rokonnépek sorsától való menekülést és az európai közösségbe való szerencsés beilleszkedést a körülményeken kívül elsősorban a magyaroknak a szlávokét felülmúló népi erejének tulajdonítja (I. 197. 1.). Anonymust nem fogadja el hiteles forrásnak, de nem azért, mert előadása nem kedvez műve célzatának, hanem azért, mivel kora forráskritikai álláspontját következetesen érvényesítette.2 Bár a kremsieri parlamenthez 1849-ben benyújtott, a Habsburg birodalom nemzetiségi felosztását tárgyaló tervezete méltán tekinthető a csehszlovák gondolat egyik első fogalmazásának, nagy művében mégis dicséretes tárgyilagossággal tartózkodott attól, hogy a cseh és tót nép történeti kapcsolatainak, így például a XV. századi huszita uralomnak a nemzeti egység szempontjából bármiféle jelentőséget is tulajdonítson. Objektivitásához emelkedett előadásmód és a művészi szerkesztés iránti különös érzék járult : oly tulajdonságok, melyeket utódainál csak csökkent mértékben láthatunk viszont. Palacky hatása igen nagy volt, de tulajdonképeni tanítványa — és ebben Rankéhez hasonlít — nem akadt. Műve 1 Érdekes magyar párhuzamot nyújt erre Horváth Istvánnak „Uber Croatien" c. műve, melyet az 1843. országgyűlés követeinek megbízásából írt meg. 2 Anonymusszal egyező jelenségnek mondja a cseh Haj eket és a lengyel Kadlubeket, kikel azok ellen is, akik e forrásokat hamis nacionalizmusból védeni, vagy hiteles emlékként felhasználni akarják (I 155).
