Századok – 1932

Értekezések - DEÉR JÓZSEF: A Felvidék történetének újabb irodalma. I. 13

14 DEÉR JÓZSEF. lemi impériumváltozás képét a régebben is tótul író, vagy tótul látó, jórészt idősebb levéltárosokból, tanárokból és egyházi emberekből álló történésznemzedék intenzívebbé váló munkássága, melyet a hivatalos történetírás szempontjaihoz való simulás, vagy azzal polemikusán szembehelyezkedő magatartás jellemez. Ez a kétnyelvű és kettős arculatú történetírás ma, a csehszlovák köztársaság életének tizenharmadik évében, már számottevő munkateljesítményre tekinthet vissza. Terjedelmes önálló művek, kisebb sorozatos tanulmányok, felvidéki célkitűzésű új folyóiratok jelentek meg, a meglevők pedig, melyekben eddig egyáltalán nem jutott szóhoz magyarországi vonatkozású írásmű, megteltek felvidéki, sőt általános magyar történeti érdekű megnyilatkozásokkal. Aligha mondunk újat, ha megállapítjuk, hogy a magyar tudomány ezeknek az új jelenségeknek nem tulajdonított kellő figyelmet és ezáltal szinte önként mondott le a szellemi Magyarország egységéről.1 Dolgozatunk elsősorban az új történetírás nevezetesebb megnyilvánulásainak2

minőségére és mennyiségére nézve óhajt felvilágosítást adni és így — bár több helyen erőteljesen érvényesíti a kritikai szempontot — hangsúlyozottan távol áll minden oly polemikus célkitűzéstől, mely a magyar álláspont politikai alátámasztását szolgálja. Ez a cél megközelítőleg is csak úgy valósítható meg, ha a felvidéki történetirodalom két ágának, a csehnek és tótnak hisztoriográfiai előzményeit vesszük szemügyre. Mint erre az előzőkben rámutattunk, a Felvidéken lejátszódott szellemi impériumváltozást nem lehet egyszerű nyelvcserével magyarázni, annak jellegét sokkal inkább egy eredendően más szellemi habitus megjelenése jellemzi. * A modern értelemben vett cseh történetírás az általános európai fejlődéssel párhuzamosan a XIX. század második negyedében született meg. Első és mindmáig legnagyobb képviselője a Magyarországon is széles körökben ismeretes Frantisek Palacky volt. Palackyt, a bécsi egyetemen neve-1 Kniezsa István, A szláv tudományos élet ós a magyarság. Jancsó Benedek-emlékkönyv 340 ff. 2 Bibliográfiai teljességre nem törekedtem, de nem is törekedhettem. A kérdés iránti csekély érdeklődést semmi sem mutatja jobban, mint az a körülmény, hogy a könyv- és cikkanyag nagyrészét a budapesti közkönyvtárakban nem találtam meg.