Századok – 1932

Történeti irodalom - Vierkandt Alfred: Handwörterbuch der Soziologie. (Hg. von –.) Ism.: Dékány István 221

222 TÖRTÉNETI IRODALOM primitív kultúrák ismeretéből indult ki s ma mégis ő írta a kitűnő „Gegenwart" cikket.) A gazdaságtörténész az utolsó századok fejlődésében a kapitalizmust látja meg s itt is a szociológiában ezt fogja a középponton látni. (Viszont „szocializmus" címszó nincs.) A jelent illetőleg oly aktuális címszókat is találunk, minő a bolsevizmus, (Grabowsky, egy politika-professzortól), fasizmus (v. Beckerath), imperializmus (Sulzbach) stb. Egyébként is sok a nagy, összefoglaló keresztmetszet egy-egy korról, vagy intézményről, tehát követi a nagy, immár 4. kiadású Handwörterbuch der Staatswissenschaften beosztását, (ahol kitűnő Below cikkek találhatók), de egy újítással : rendszeresen is csoportosítja a tárgyát. Ε csoportok A) A társadalom szociológiája (19 cikk), B) a kultúra szociológiája 7 cikk s ezek : a kultúra szociológiája A. Weber, a kultúra típusai és fokai H. Freyer, történeti és szociális törvények Dobretsberger, történelmi materializmus A. Liebert, faj Hertz, divat Steinmetz, forradalom Geiger cikkei. C) Az „egyes kultúrjavak" szociológiája : technika, gazdaság, nyelv, vallás, erkölcsiség, háború, tulajdon stb., de idetartoznak az oly, társadalomtörténészt érdeklő témák is, minő a polgárság (Meusel : e cikk nem sikerült), a proletariátus, patriotizmus, háború, politikai pártok, állam, rendek, de az A) csoportba került sok címszó, így család, nép, nemzet, osztályok, városi és falusi település, társadalmi vezetés stb. Legérdekesebb a D) csoport : egyes „kultúrák és korszakok". Középkor, majd a Renaissance, mindkettő a pompástollú v. Martintól : oly „keresztmetszetek", összképek egy korról, amelyek rendkívül emelik a történeti látást és sok olyan vonatkozásra felhívják a történész figyelmét, amelyeket szem elől veszíthet sok intézmény korbeli „elhelyezésében", ha az adatok rengetegében jár. A felvilágosodás (Wiese) jó, de önállótlan cikk (Troeltschből). Ide tartozik még a Gegenwart említett cikke és „A jelen társadalmi formája és szelleme" a kitűnő Goetz Briefstől. Azt hisszük, ez egyszerű felsorolás sem vesz kárba, mert ez első ilynemű kísérletből láthatjuk, minő közel áll a német szociológia a történelmi szemponthoz is és az anyaghoz is. A cikkek általában magas színvonalúak, ha egy-kettő (pl. Sulzbachéi) nem is sikerült. Amilyen örvendetes, hogy végre megjelent ily „történelmi szociológia", melyben végre is abc-rend dacára szerves egészről van szó, olyannyira kívánatos, hogy a történetírás valóban hasznát vegye. Salamon Ferenc már a hetvenes években „A történelmi vizsgálatról" c. cikkben (Bp. Szemle, 1873) beigazolta, hogy félrevezető az a feltevés, mintha a történelemnek volna 3—4 úgy nevezett segédtudománya ; az ő nézete szerint annyiféle úgynevezett segédtudomány van, ahány rendszerező tudomány. Amint pl. elképzelhetetlen, hogy valaki gazdaságtörténész legyen anélkül, hogy valaha alaposan áttanulmányozott volna egy rendszeres közgazdaságtant, épp úgy elképzelhetetlen, hogy valaki a társadalomtörténet terén járjon szociológiai alapismeret nélkül. Sajnos, van példa az ellenkezőre nem egy, szerény disszertációk épp