Századok – 1932

Szemle - Tormay Cecilia: Magyar Legendarium. Ism.: Deér József 223

TÖRTÉNETI IRODALOM. 223 úgy mutatják ezt, mint tudós könyvek kötetsorozatai (még egy Groethuysen is). Az érmet természetesen meg is fordíthatjuk. A rendszeres diszciplínák is el-elszakadnak a történelemtől. így két külön világra szakad szét az egységes történeti életről szóló tudományok csoportja. A szociológiának is van számos kérdése, amelyek történettelenek, nemcsak híg anyag — absztrakt fejtegetések, levegőben járás — észlelhető bennük. Ez vonatkozik pl. a rendekről szóló cikkre (Tönnies), a pártokról már szóba hozott Sulzbachcikkre, a „vezetésről" szóló cikkre (Geiger) stb. Itt tulajdonkép az egész társadalmi (függőleges) tagozódásról kellene beszélni. Nem kiilönös-e, hogy egyetlen cikk sem szól az arisztokráciáról s egyenesen komikus, hogy a tartalommutatóban is csak a „divat" kapcsán történik róla említés. A „közösség és társulat" korbeli fokozatairól szóló közismert Tönnies-féle téma is történeti távlat, levegő hiányában szenved, holott alapvető szempont volna ez a történész számára. Tudományok ilynemű szétszakadásának következményei egyenesen ártalmasak a történelemre, a szociológiára vagy a közgazdaságtanra egyaránt. így esik meg, hogy a hihetetlen adattömeggel dolgozó Sombart munkáival nem lehet megelégedve a gazdaságtörténész, történészek gazdaságtörténeti tanulmányai\r

al viszont, ugyancsak joggal, a közgazdász. Dilthey, sőt újabbak is (W. Sauer) állandóan „geschichtlich-gesellschaftliche Wirklichkeit"-ről beszélnek. A téma egy, csak a szempont lesz hol a történelmi, hol a társadalmi (rendszeres szociológiai). Korunk a tudományok szintézise felé halad, de szintézist nemcsak egy tudomány keres a maga körében, hanem a különnemű tudományok együttesen is keresnek. Ezt pompásan előmozdíthatja a jelen, gazdag tartalmú mű. Egy ilyen összefoglaló és sokban lexikális jellegű, bár nagy cikkekből, terjedelmes tanulmányok hói álló műtől természetesen nem lehet várni mindent. Mindamellett sok szép eredménnyel dicsekedhet ez a vállalkozás. Annyit mindenesetre el kell ismernünk, hogy habár a szintézisben nagy előhaladást nem is tett, de világosan ez irányban mozog és ami a fő, a tudomány mai állásának hű tükre s tudományos törekvései a megalapozottságnak oly színvonalát mutatják, amely a még nem régi önálló német szociológia teljesítőképességét a legelőnyösebb oldaláról mutatja be. Dékány István. Szemle. Magyar Legendárium. Eredetiekből fordította Tormay Cecília, fametszetű képekkel Molnár C. Pál díszítette. Budapest, é. n., nagy 8°. Egyetemi nyomda. 134, 2 1. A kritika Tormay Cecília legendafordításából ritka egyöntetűséggel a jelen és mult páratlan intenzitású együttlátását, a letűnt kortartalmak felidézésének és jelenbekapcso-Jásánnk objektív vágyát érezte ki. Midőn e tulajdonságokat a költői