Századok – 1932

Történeti irodalom - Veress Endre: Documente privitoare la istoria Ardealului Moldovei şi Ţárii-Românesti. Ism.: Asztalos Miklós 202

TÖRTÉNETI IRODALOM. 203 havasalföldi vajdaságokra nézve csak egy kötet jelent meg.1 Pedig Veress negyven év óta tisztsletreméltó szorgalommal és kitartással végzi levéltári gyüjtéssit. Főleg az olasz levéltárakban dolgozott sokat. Moldva-Havasalföldi vonatkozású anyaga is jórészt olasz (Róma, Velence, Firence, Mantua, Modena, Milano) levéltárakból való. A békekötéssel egyszerre nagy méreteket öltött Románia nem késett Rómában (1920.) történeti kutató intézetet alapítani. Az ifjabb román történésznemzedék rávetette magát az olasz levéltárakra s sietett a töredék eredmények közreadásával. így Veress anyaga, annyi fáradság gyümölcse, annak a veszélynek volt kitéve, hogy mások kalászaiként leközlik s így értékét veszti. Veress, akinek pillanatnyilag még mindenki közt a legteljesebb gyűjtés volt birtokában, hogy életének eredménye veszendőbe ne menjen, kénytelen volt kiadót keresni. Magyarországon és Erdélyben magyar kiadóra nem számíthatott. A román tudományosságnak viszont kapóra jött egy, már terjedelménél fogva is reprezentatív jellegű gyűjtés kiadási lehetősége. így találkozott a két szükséglet s jelent meg a Documente. A kiadványt hivatalosnak kell tekintenünk, mert ha a Román Tudományos Akadémia, a földbirtok-reform kapcsán tönkre menvén, ily mérvű kiadásra nem is vállalkozhatott, a „Fundationea Regele Ferdinand I." — amely történeti és földrajzi műveket ad ki, — a román tudományosságot méltán reprezentáló szakemberek kezelésében állván, a román tudományosság hivatalos kiadójának tekinthető. Veress egész gyűjtői beállítottsága a politikai történetre irányul. Kétségtelen, hogy az egyes vajdák személyi ügyességén alapuló nyugati összeköttetések sokkal becsesebb ismeretanyagot jelentenek a román, mint a magyar történetírás számára. Oly anyag, amely a Kárpátokon átkelt románság viszonyaira világítana rá s amely így a magyar történetírást inkább érdekelné, elenyészően kevés van Veress eddig kiadott köteteiben. Rosszindulat nélkül állíthatjuk tehát, hogy Veress gyűjtésének megjelenése kétségtelenül elsőbbrangú fontossággal bírt Bucurestiben, mint Budapesten. Ez azonban korántsem jelenti azt, liogy Veress gyűjtése nem becses a magyar tudományosság számára. Az eddigi kötetek anyagában számos a magyar nyelvű irat, — románt keresve sem találunk benne, — s így kétségtelenül gazdag és értékes új tárháza a XVI. századi magyar nyelvű diplomáciai élet emlékeinek is. Az iratok igen jelentős része csak mint erdélyi anyag került be a kiadványba s így román vonatkozása nincs. A Documente joggal számíthat arra, hogy nemcsak a román történet kutatói fogják sűrűn használni, hanem az erdélyi mult magyar feldolgozói is. A kiadvány tervezett méreteire jellemző, hogy a II. kötet 286 irata tizenkét év (1573—-84), a III. kötet 232 irata nyolc év 1 Akták és levelek Erdély és Magyarország Moldvával és Havasalföldével való viszonyához. I. köt. 1468—-1540.