Századok – 1932

Értekezések - KRING MIKLÓS: Kun és jász társadalomelemek a középkorban - 169

KUN ÉS JÁSZ TÁRSADALMUNK A KÖZÉPKORBAN. 179 különbségére az imént mutattam rá : a szálláskapitányok társadalmi rétegeződés folyományaként, mint a kunság és jászság egyik társadalomeleme tűnnek fel előttünk a XIV. században, viszont a székkapitányok választott bírói tisztviselők, kiknek a XIV. században még semmi nyomát sem találjuk. Első pillanatra némi ellenmondásban állnak e megfigyelésekkel a hontosszéki kapitányságra vonatkozó adatok. 1410-ben bizonyos Imre fia Gál utód nélkül történt elhalálozása következtében Zsigmond a hontosszéki kapitányságot a felsorolt szállásokkal és prédiumokkal egyetemben Thoman vagy Thobay Jakabnak adta tetszése szerinti időre („usque nostrum placitum"), „tenendum, gubernandum et conservandum", miután Thobaynak a kapitányságra való alkalmasságáról, rátermettségéről („idoneitatem") meggyőződött.1 A szék tehát itt éppúgy, mint a szállás, királyi birtokadományként jelenik meg előttünk. De e mellett nagy különbségeket is látunk : az adomány nem szól az adományos utódai számára, nem örökérvényű s az adományozási formula is eltér a nemesi birtok és a szállások adományozásánál szokásos „tenendam, possidendam pariter et habendum" formulától. Nyilván itt valami nóvummal állunk szemben. A kun és jász szék — mint láttuk — a XV. század terméke és éppen ezzel az esettel kapcsolatban fordul elő legelőször. Ha arra gondolunk, hogy a kialakult kun, jász székek a korábbi kiküldött bírák bíráskodási szerepét vették át s hogy e kiküldött bírák éppen azokban az oppidumokban tartottak ítélőszéket, amelyek később a kun és jász székek középpontjaivá fejlődtek s a székeknek nevüket adták, valószínűnek tarthatjuk, hogy a szék megjelölés éppen az ítélöszékből ered, hogy széknek eleinte csak azt az oppidumot, falut nevezték, amelyben az ítélőszéket tartották s hogy a szék elnevezést csak azután terjesztették ki arra az egész területre, amelynek ügyei egy (az illető széki) bíróság elé tartoztak.2 így találjuk, hogy míg 1408-ban Kolbászszállásról emlékezik meg egy adatunk, addig 14Gl-ben már Kolbász-székről hallunk.3 1 Gyárfás I. i. m. III. köt. 565. és köv. 1. 2 Gyárfás I. i. m. III. köt. 588. 1. „in oppido Zenthelth inter Comaiios eiusdem sedis Zenthelth". U. o. III. köt. 626. 1. : „in sede iudiciaria in oppido Halas". * U. o. III. köt. 556. és 644. 1. Olv. még Hornyik J. : Kecskemét viszonya a Kiskunsághoz. Uj Magy. Múzeum. 1853. I. köt. 449. 1. 12*