Századok – 1932

Értekezések - KRING MIKLÓS: Kun és jász társadalomelemek a középkorban - 169

180 KRING MIKLÓS. Amikor tehát 1410-ben Honthos-szék eladományozásáról olvasunk, akkor nem a későbbi, több szállást magában foglaló székre, a közigazgatási és területegységre kell gondolnunk ; itt csupán Honthos villa vagy oppidumról (nem tudjuk hogyan nevezték korábban) van szó. Csak mint a bírói székek rendszerint való helyét nevezték széknek. Talán épp az elnevezés újdonságából magyarázhatjuk, hogy eladómányozása nem a megszokott formák között történt. Erezték a királyi udvarban is, hogy valami nóvummal állanak szemben. Megerősíti ezt az elgondolást Honthos-szék további sorsa : 1419-ben Zsigmond megerősíti korábbi adományát. A megerősítés ugyanazon formák között történik, mint korábban az adomány, csupán az adományozási formulában cserélődik ki a „conservandum" alak a „possidendam" formával.1

V. Lászlónak Honthos-szék tárgyában új adomány címén kibocsátott oklevele már a nemesi birtokoknál és a szállásoknál szokásos ,,tenendam, possidendam pariter et habendum" teljes formulát használja. II. Lajos pedig Honthosszéket korábbi tartozékaival egyetemben Thoman Jakab névszerint felsorolt leszármazottainak „et posteritatibus utriusque sexus . . . iure perpetuo et irrevocabiliter tenendam, possidendam pariter et habendam" adja. Az adomány tehát teljesen a másutt érvényes és hagyományos formák szerint történik. Érdekes, hogy 1537-ben már nem is székként, hanem egyszerű possessióként jelenik meg Honthos. És egy másik ugyancsak ebből az évből származó oklevél Honthos-széknek nevezett hét királyi birtokról : Előszállásról, Karácsonyszállásról, Újszállásról, Jakabszállásról, Sárosdról, Kajtorról és Perkátáról szól, azaz a szék itt egy nagyobb területként, több szállást magában foglaló egységként jelenik meg ismét.2 1 Gyárfás I. i. m. III. köt. 56ö. 1. s Gyárfás I. i. m. III. köt. 737. 1., III. köt. 742. 1., III. köt. 766. 1., III. köt. 767. 1. A szék kifejezés fentebb vázolt tartalmi átalakulásához igen érdekes adalékot szolgáltat a következő oklevélexcerptum : „universi Cumani regie maiestatis in possessione maiestatis sue Kolbazzek vocata residentes sed et alii Cumani in aliis possessionibus sue maiestatis ad eandem Kolbazzek pertinentibus commorantes." (Károlyi-oklevéltár, III. köt. 139. 1.) Ebben az oklevélben tehát a szék egyfelől azt a possessiót jelenti, ahol az ítélőszéket tartani szokták, másfelől pedig azon possessiók összességét, mely possessiók bíráskodási és közigazgatási tekintetben területi egységet alkottak.