Századok – 1932

Értekezések - KRING MIKLÓS: Kun és jász társadalomelemek a középkorban - 169

178 KRING MIKLÓS. együtt, mivel a hivatal viselője erejét nem a hivatala adta hatalomból, hanem abból a hatalomból merítette, amelyet földbirtokainak köszönt. A dinaszta személye közvetítette ezt a kapcsolódást, mert a dinaszták magukban egyesítették mind a két rangot, mint a grófi hatalom birtokosai és mint földesurak. Ezzel a földesuraság alá tartozó terület közjogi jellegű territoriális kerületté vált".1 Kicsinyben a kun és jász szállásokat juttatják e megfigyelések eszünkbe. A nemzetségi kapitány bírói hatalma nem az általa megszállt területen nyugodott, viszont a szálláskapitány éppen szállásbirtoka alapján tudta érvényesíteni -— elsősorban bírói — hatalmát. Ma már lehetetlen volna esetenként kimutatni, hogy mely szálláskapitányi családok egyenes utódai a nemzetségi kapitányi családoknak és hogy köztük kik a leszármazottai azoknak, akik elsőkként tértek át a keresztényi életmódra s így elsőkként szálltak meg egyes területeken. (Gondoljunk a Christiani Cumani földadományaira ! )Nagyjából e két rétegből alakult a szálláskapitányok későbbi rétege, akik bírói hatóságukat a nemzetségi kapitányoktól örökölték, de e hatáskör gyakorlásának az alapját az az életmódváltozás szolgáltatta, amely a kereszténységre való áttérés folyománya volt. A másik réteg, a ruralis kunok, jászok őseit azok között a kunok, jászok között kereshetjük, kiket a magyarországi fejlődés kezdetén a Christiani Cumani -val szemben „filtreas domus habentes"-nek neveznek az oklevelek. Éppúgy mint a székek kialakulását nem öncélként, hanem tárgyunk pontosabb kifejtése érdekében vizsgáltuk, akképen még egy kérdéssel kell foglalkoznunk, hogy az esetleges félreértéseknek elejét vegyük. Gyárfás óta általában az volt a felfogás, hogy a szállás- és székkapitányság kezdettől fogva mint egy alacsonyabb s egy magasabb bírói tisztség egymással párhuzamosan állott fenn.2 Holott szálláskapitányokkal már a XIV. században találkozunk, míg a székek csak a XV. század produktumai s így székkapitányokról sem beszélhetünk a XV. századot megelőző időkben.3 A szálláskapitányság és a székkapitányság lényeges 1 Dungem, O. i. m. 50. 1. * így Timon Á. : Magyar alkotmány- és jogtört. 5. kiad. 215. és köv. 1. Hajnik I. : A magyar bírósági szervezet és perjog . . . 105. 1. 3 A székelyeknél is csak a XV. század óta találkozunk a szék elnevezéssel. Szádeczky Kardoss L. i. m. 30. és köv. 1. Connert J. i. m. 16. és köv. 1. A kunokra, jászokra olv. még Gábor Gy. : A megyei intézmény alakulása és működése Nagy Lajos alatt. Budapest, 1908. 26. 1.