Századok – 1932
Értekezések - KRING MIKLÓS: Kun és jász társadalomelemek a középkorban - 169
170 KRING MIKLÓS. nak Karla unokája, János számára történt adományozásába.1 Ebben az esetben azonban az országos ügyekbe erős egyénisége révén való befolyásának nem tulaj doníthatjuk az oklevélben szereplését. 1367-ben ugyanis Karla Jánost és kunjait az ő (reginalis) kunjainak mondja. 1371-ben pedig a királyi kunok kapitányai mellett meg vannak említve a királynéi kunok kapitányai is. 1392-ben Kapolyai Dezső „iudex Cumanorum reginalium".2 Amíg csak királyi kunokról hallunk, a regalis jelző nem mond számunkra semmit, éppúgy, mint a székelyekkel kapcsolatban sem,3 de a királynéi kun már olyan viszonyra mutat, melyből a kunoknak bizonyos alacsonyabbrendű függésére következtethetünk. A XIV. század második felében már következetesen megkülönböztetve olvasunk királyi és királynéi kunokról. A királytól való közvetlen függés a kunság egy részére nézve megszűnt. Egyeseket azonban továbbra is királyiaknak mondanak okleveleink. Valószínű, hogy ezekben az esetekben — mert párhuzamba vannak állítva — a királyi már egyjelentésű a királynéival. Mivel pedig a királynétól való függés — mondhatnánk — nem „közjogi" jellegű, nyilvánvaló, hogy egyes kunoknak és jászoknak a királytól való függésében a korábbi „közjogi" jellegű4 kapcsolat fokozatosan „magánjogivá" alakult.5 A kunság, jászság és a király egymáshoz való viszonyának ilyenirányú fejlődése magyarázza a kunok és jászok megadóztatására irányuló törekvéseket, melyek felléptét a királyi kun és királynéi kun megkülönböztetésének fellépte és 1425 (amikor tudniillik először hallunk megadóztatásukról), tehát a XIV—XV. század fordulójára tehetjük. Nem lehet célom s adataink töredékes, éppen ezért egymásnak gyakran ellenmondó volta nem is engedi meg, 1 Gyárfás I. i. m. III. köt. 492. 1. 2 Gyárfás I. i. m. III. köt. 503. 1. ; 506. 1. ; 519. 1. L. még u. o. III. köt. 565., 580., 599., 600. 1., a királynéi kunokról. így a Magv. Tört. Tár XII. köt. 284. 1. stb Teleki J. : Hunyadiak kora, X. köt. 50. 1. 3 „Sieuli regales." Connert J. : A székelyek intézményei, Kolozsvár, 1901. 1. 1. 2. jegyz. 4 Jól tudom, hogy a középkorra nézve nem állja meg a helyét a közjog és magánjog megkülönböztetése, mégis a függési viszony tartalmi változását, alig fejezhetnénk ki találóbban. Olv. Eckhart F. : Jog- és alkotmánytörténet. A magyar történetírás új útjai. 282. 1. 5 Illusztrálására olv. a vastoroki kun jobbágyokra vonatkozó jegyzet példáit a 28. lapon.
