Századok – 1932

Értekezések - KRING MIKLÓS: Kun és jász társadalomelemek a középkorban - 169

Kun és jász társadalomelemek a középkorban. (II. közlemény, vége.) IV. Semmi nyomát sem találjuk a XIII. és XIV. század folyamán annak, hogy a kunok és jászok valamiféle adót fizettek volna a királynak. Bizonyos servitiumokról hallunk csupán ; ám ezeknek lényegét nem határozzák meg közelebbről okleveleink.1 Királyi adózásról 1425-ből olvasunk először egy alább közelebbről megtekintendő per folyamán.2

Lehet, högy puszta véletlenként, de lehet, hogy a jászoknak már korábban megfigyelt számbeli és gazdasági gyengesége következtében, 1425 után mintegy két évtizedig csupán a jászok adózásáról olvasunk és csak 1444 óta hallunk a kunokéról.3 Hangsúlyoznom kell, hogy ezek az évszámok korántsem jelenthetik azt, hogy szorosan hozzájuk kössük a király részéről a kunokkal és jászokkal szemben támasztott adókövetelések fellépésének az időpontját. Ily természetű adataink alapján csupán azt állapíthatjuk meg, hogy erre az időre vonatkozólag adómentességről már nem beszélhetünk. Módunkban van azonban fentebbi adataink s egy más jelenség összevetése révén e törekvések felléptét bizonyos időhatárok közé fixírozni. Nagy Lajos uralkodása alatt Erzsébet anyakirályné számtalanszor szerepel birtokadományokat megerősítő oklevelekben, mint adományozó vagy az adományba beleegyező.4

így olvasunk arról, hogy beleegyezik Ágasegyhazá-1 Alább még foglalkozunk velük röviden. Itt csak annyit, hogy aligha érthették másra, mint a kunoknak kezdettől fogva igénybe vett katonai szolgálatára. 2 Gyárfás I. i. m. III. k. 583. 1. 3 Tudományos Gyűjtemény. 1832. XII. köt. 9. 1. 1 Gábor Gy. : A megyei intézmény alakulása és működése Nagy Lajos alatt. Budapest, 1908. 66. és köv. 1. V. ö. Szentpétery I. : Magyar oklevéltan, 208. 1.