Századok – 1932

Értekezések - BALOGH JÓZSEF: A magyar királyság megalapításának világpolitikai háttere 152

A MAGYAR KIRÁLYSÁG ALAPÍTÁSÁNAK VIGÁGPOLITIKAI HÁTTERE. 159 Sylvester, de egykorú, sematikusan ismétlődő ábrázolásokból tudjuk, hogy tipikusan így látta kora is. A reichenaui Josephus-kodex, az ugyancsak reichenaui „Evangeliarium", a chantilly-i registrum, egy apokalypsis-kézírat : mindezek trónon ábrázolják az egyházi és világi hatalmasoktól körülvett III. Ottót, akinek négy nő hódol és térdet hajtva hozza eléje, bőségszarukban és tálakon, a népek ajándékait : distinctae gentes famulant(ur) dona ferente-s . . Róma már III. Ottó óta „caput mundi", mely „regit frena orbis rotundi." Általában minden hatalom és állami erő a népi sokféleségen, a szellemi és szokásvilág változatos gazdagságán nyugszik, mint a szentistváni Intelmek híres mondata is vallja.2 Ez az igény a világbírásra tudvalevően a középkori Róma-eszmének antik eredetű fontos eleme. A Birodalom a nemzetek összességének, ha nem, legalább sokaságának szervezete. A népek, amelyek a birodalom határain kivül esnek, elámulva függesztik szemüket a „világ fejére." Mindez nem ismeretlen, de nyomatékos hangoztatást kíván, mikor III. Ottó imperializmusát és missziósexpanziós politikáját megmagyarázni óhajtjuk. Ez a világpolitika pedig nem új, — minden elemével hagyományokból ered. Már II. Ottó idejéből származik, hihetőleg 981-ből az a figyelemreméltó szöveg, mely nemcsak az ottói Rómapolitikát alkalmas megvilágítani, hanem bennünket közelebbről is érdekel, mert a birodalmat csodáló és rettegő határos és szomszédnépek sorában ott „csikorgatja fogát" a magyar is : Sclavus grunniat, Ungarns strideat, Grecus miretur et stupeat, Sarracenus turbetur et fugiat. Punicus persolvat tributum, Hispanus requirat auxilium. Burgundio veneretur et diligat, Aquitanus letabundus ac[currat. Dicat omnis Gallia : „Quis audivit talia?" Dicat italicus populus levatis sursum manibus „Per quel deu, hic est caesaris unicus Octonis magni filius ! 1 Az itt közölt bambergi Apok.-kódex képének felirata. A képek : P. E. Schramm művében : Das Herrscherbild in d. Kunst d. frühen M. A.-s., Vorträge d. Bibi. Warburg I. 1922—23 (Apr. 1924). A képek kliséit a hamburgi Bibliothek Warburg engedelmével a lipcsei Teubner cég volt szíves közlésre átengedni. 2 De mor. instit. 6. : „Unius linguae uniusque moris regnum imbecille atque fragile est." Az Intelmeknek e mondatával több tanulmányomban foglalkoztam, így az írod. Tört. Közi. XXXVII. és a M. Nyelv 1931 márciusi számában.