Századok – 1931

Történeti irodalom - A regéczi uradalom gazdálkodása a XVIII. században. Ism.: Komoróczy György 73

73 TÖRTÉNETI IRODALOM. A regéczi uradalom gazdálkodása a XVIII. században. I. Jármay Edit: A regéczi uradalom üzeme a XVIII. század első felében. II. Bakács István: Trautsohn herceg regéczi uradalmának terméseredményei a XVIII. században. (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. Szerk. Domanovszky Sándor. I. füzet. 1—5,6—84 és 85—1591.) Budapest, 1930. A magyar gazdaságtörténelem már régóta szükségét érzi a birtoktörténeti monográfiáknak. Az a néhány munka ugyanis, amely magyar nyelven megjelent, vagy csak az egyes birtoktestek alakulásának külső vonatkozásaival foglalkozott, vagy ha némi belső történetet is nyújtott, megelégedve az adatok egymásmellé helyezésével, óvakodott általánosabb következtetéseket vonni le. (Pl. a „Művelődéstörténeti Értekezések" közül több belső ellenmondás jellemzi Kerezsy dolgozatát Bakóczról ; csupán regisztráló Székely J.-é Thökölyről, Sebestyén B.-é Török Bálintról stb.) Most két, egymást kiegészítő olyan dolgozatot kaptunk, amelyek a mai követelményeknek megfelelően adják elő egy XVIII. századi uradalom szervezetét, termelésének elveit, eredményeit, és dicséretreméltó, hogy egyik szerző sem zárkózik el az idegen országokban mutatkozó jelenségek vizsgálatától, bár e tekintetben mellőztek több olyan feldolgozást, amelyek átlendítették volna őket a nehézségeken következtetéseik levonása alkalmával.1 Ε században az uradalmi gazdálkodás már mindenütt leküzdte a X VI. és XVII. században még előtte álló akadályokat : üzemét kibontakoztatta, szervezetét kiépítette. Bár a művelés formáinál nem tudott szakítani az általánosan uralkodó népszokásokkal, mégis mindenütt átvette az iniciatívát és próbált alkalmazkodni kora vívmányaihoz, különösen ami a gabonaelvetést és trágyázást illeti és így joggal nevezte Cl. Bauer e kort a nagybirtok teremtő periódusának.2 A regéczi uradalomban a XVII. században fakadt racionális elveknek és a tradicionalizmusnak érdekes összeolvadását látjuk s e szempontból a feldolgozás az általános európai birtoktörténeti probléma vizsgálatát is lehetővé teszi. Trautsohn herceg azokkal az elvekkel, amelyekkel a mezőgazdaság felfokozására irányuló javításoknak, az eltevés biztosítását célzó csűrök felállításának szükségét kifejezi, igen nagyjelentőségű szerepet töltött be e birtok történetében. Hogy nem sikerült érvényesítenie teljesen minden szándékát, annak az alkalmazottak hanyagságán kívül messzemenő okai is vannak, de erre a szerzők nem mutattak rá.3 1 Pl. Jármay sokat tanult volna Th. Mayer értekezéséből. Vierteljahrschr. f. Soz.- u. Wirtschaftsgesch. 1928 és A. Ernstberger könyvéből : Wallenstein als Volkswirt im Herzogtum Friedland, 1929, Reichenberg. 2 Archiv f. Kulturgesch. 1931. 156. 1. Anm. 1. L. az uralkodó elvekre nézve Sombart : Der mod. Kap. II. 2. r. 632—33. 11., 650. 1. 3 V. ö. pl. Berzeviczy G. : De rusticorum cond. et indole. 1814.