Századok – 1931

Történeti irodalom - Némethy Imre: Az Árpádkori magyar közigazgatás alapjai. Ism.: Degré Alajos 62

Történeti irodalom. Némethy Imre: Az árpádkori magyar közigazgatás alapjai. Magyar Jogászegyleti Értekezések. Űj folyam, XXII. kötet. 167—202. lap. 8°. 1931 január. Az árpádkori jogfejlődést tárgyaló jogtörténeti irodalmunk meglehetősen gazdag. Alkotmányjogi, perjogi, magánjogi, sőt büntetőjogi monográfiák is ismeretesek kiváló jogtörténészek tollából. Közigazgatásunk legősibb korának felkutatására azonban mindezideig legcsekélyebb kezdeményezés sem történt. Jelentős esemény tehát Némethy Imre dolgozata, mely a magyar közigazgatási jog fejlődésének alapjait akarja vázolni. Szerző mintegy keresztmetszetben, Szent István korában mutatja be közigazgatási jogunkat, csak Szent László és Kálmán ( jogfejlesztő reformjait említi meg nagy általánosságban. Azonban Szent István korában oklevelek még oly csekély számban állanak ( rendelkezésünkre, hogy okleveles kutatásról, a jogtörténet igazi alapjáról nem lehet szó, legfeljebb Szent István dekrétumaiból és néhány jogászi szempontok szerint áttanulmányozott krónikákból és legendából (pl. Szent István legendájából a törzsek megtörésére, Szent Gellért legendájából a marosvári ispánság alapítására) lehetne következtetéseket levonni. Azonban egyrészt az J így rendelkezésre álló anyag kevés, másrészt nagyrészben 50—100 évvel később keletkezett, tehát az akkori gondolkozás képét mutatja. Helyesebb lett volna tehát az egész árpádkori közigazgatási joggal foglalkozni és a XII. s a XIII. század bőséges okleveles anyagából már konkrété megismerhető tények alapján visszafelé következtetni. Evvel sokkal megbízhatóbb eredményekre jutott volna. Szerző azonban eredeti forrásokból egyáltalában nem dolgozott, csak közkézen forgó történeti munkák eredményeit használja fel. Elgondolásának alapja nyilvánvalóan az, hogy az eredeti forráskutatást már mások elvégezték és a közigazgatási jogot e munkák szintéziséből kell összeállítani. Azonban az eredeti források isnierete híján a dolgozat alapjául vett művek (Károlyi Á. : Az Árpádok, mint a magyar nemzeti királyság és társadalom szervezői ; Szekfű : Szerviensek és familiárisok ; Váczy Péter : A királyi szerviensek és a patrimoniális királyság ; Ereky : A magyar helyhatósági önkormányzat ; Vinkler : Magyar igazságszolgáltatási szervezet és peres eljárás a mohácsi vésztől 1848-ig ; és legfőként Hóman-Szekfű : Magyar Történet I. kötete)