Századok – 1931
Értekezések - MADZSAR IMRE: Szent Imre herceg legendája 35
38 MADZSAK IMRE. mult század végefelé 70. foliánsával még csak közeledett befejezéséhez, de ehhez teljesen még ma sem jutott, a november hónap szenteinek sorában Szent Imre legendájának kritikai közlésére Poncelet Albert belga jezsuita kapott megbízást.1 Feladatát lelkiismeretes kutatómunka alapján, finom és józan kritikai érzékkel oldotta meg, úgyhogy 1894-ben megjelent műve valóban eleget tesz mindkét követelménynek, amelyeket a nagy vállalat régi, barokk stílusú címlapján az Eruditio és Veritas szavak fejeznek ki. Mindjárt az első szempontot tekintve, Poncelet jegyzeteiben pontosan közli a magyar irodalom idevágó adatait is, amelyeknél — ő maga nyilván nem tudott nyelvünkön — forrása Dankó József pozsonyi prépost közlése volt. Kiadásában már a reini szöveg van alapul véve, amelyet még kilenc más szöveggel vetett össze. Nem volna helyén puszta könyvészeti adatokkal fárasztanom ez alkalommal t. hallgatóim figyelmét, de legyen szabad mégis röviden a magam jegyzetei alapján néhány kiegészítéssel tökéletesítenem Poncelet apparátusát. Már említettem legendánknak egy gyulafehérvári még föl nem használt szövegét, most hozzáteszem, hogy ugyancsak a Batthyány-könyvtárban még három XV. századi kéziratban van meg legendánk szövege.2 Még inkább növelhetjük a számot, ha forrásunknak nem csupán teljes, de azokat a kivonatos szövegeit is figyelembe vesszük, amelyeket a régi magyar breviáriumok nyújtanak. Mint ismeretes, a Breviárium Romanumnak a XVII. század elején történt kötelezővé tétele előtt minden országnak, sőt minden egyes egyházmegyének és szerzetesrendnek megvolt a maga külön breviáriuma, benne a helyi, nemzeti vagy rendi jelentőségű szentekre vonatkozó zsolozsmaszövegekkel, amelyek az illető szentek legendáiból vétettek. Később és ma is az általános római zsolozsmakönyvhöz „Proprium sanctorum" néven csatolt függelék képviseli e nemzeti, helyi vagy rendi külön vonatkozást. Érdemes szolgálatot tenne a tudománynak, aki összeállítaná azoknak a kéziratos vagy nyomtatott magyarországi breviáriumoknak teljes könyvészeti jegyzékét, amelyek a XIV. századtól kezdve hazai és külföldi könyvtárakban elég szép számban találhatók. Poncelet csak egyet ismer közöttük, egy XVI. század eleji esztergomi breviáriumot, melyet csupán pazar kiállítása révén illet meg az első hely 1 Novemb. Tom. II. pag. 1. 477. 2 Magyar Könyvszemle 1899, 329.1.: 1900. 234.1. ; 1901, 43.1.
