Századok – 1931

Történeti irodalom - Sailer Leopold: Die Wiener Ratsbürger des 14. Jahrhunderts. Ism.: Lederer Emma 433

434 történeti irodalom. 434 nem voltunk kellőképen tájékozva ennek a számunkra oly fontos gazdasági központnak középkori gazdasági struktúrájáról. Míg Németország nyugati nagyvárosainak középkori gazdasági életét hasonló részletstúdiumok már régen alaposan megvilágították, a Magyarország középkor gazdasági életében oly nagy szerepet játszó Bécs belső gazdasági és társadalmi helyzetéről aránylag keveset tudtunk. Ez annyival károsabb volt, mert a középkori magyar gazdaságtörténetnek, nagy szegénységében, még analógiákért is a távoli Nyugatra kellett vándorolnia, holott bizonyos, hogy a magyar, — főképen a nyugatmagyarországi városok, — középkori gazdasági élete majdnem teljesen Bécs hatása alatt állott. Sajnos ezek a nyugatmagyarországi városok ma majdnem mind cseh megszállott területen vannak és így a kutatás meglehetősen nehézzé vált. De közülök a legfontosabbnak, Pozsonynak, levéltára ma már hozzáférhető és a magyar Sopronnak forrásanyagát a Házi-féle kiadvány általánosan ismertté tette, úgyhogy remélhetjük, hogy a bécsi gazdaságtörténeti munkák hatása alatt, kutatóink csakhamar ezeknek a városoknak középkori belső gazdasági életét megvilágító tanulmányokkal fognak a nyilvánosság elé lépni. Pozsony középkori gazdaságtörténetének ismertetéséhez az alapköveket már Kováts Ferenc rakta le,1 de sajnos az épület máig sem épült fel. A többi várossal, azok belső gazdasági életével, úgyszólván egyáltalán nem foglalkoztak historikusaink. Pedig itt is nagy segítségünkre lehetnek a Fejérpataky által már a mult század 80-as éveiben kiadott városi számadáskönyvek, melyeket a magyar gazdaságtörténeti irodalom, sajnos, alig méltatott figyelemre. Legérdekesebb mindenesetre Pozsony lenne. Ez a város, -— véleményünk szerint,— a középkori történet egyes korszakaiban jelentőségben Béccsel vetekedett és gazdasági élete, határvárosi jellegénél fogva, az általános gazdaságtörténeti megítélés szempontjából is sok új adatot és megvilágítást nyújthatna. A bécsi tanulmányok közül a régebbi, Otto Brunner könyve, a középkori bécsi városi pénzügyeket ismerteti, igen nagy alapossággal és talán kissé túlzó részletességgel. A munka bevezetésében egyrészt Bécs általános politikai és gazdasági helyzetével és a középkori pénzviszonyokkal foglalkozik, — kiemelve a magyar arany forint jelentőségét ; — másrészt az általános pénzügyi berendezkedéssel, melynek hatósága, csakúgy mint a középkori magyar városokban, a városi tanács által választott kamarás volt. Ennek a kamarási hivatalnak a differenciálódása Bécsben a XV. század 2. felében következett be. Ezeknek a kamarásoknak számadáskönyvei, adóelszámolások stb. képezik Brunner munkájának főforrását. Igen érdekes, hogy a bécsi vámosok elszámolásai nem maradtak fent. Ezzel 1 Kováts : Városi adózás a középkorban, Nyugatmagyarország áruforgalma. Die Handelsverbindungen zwischen Köln mid Pressburg im MA. stb. stb.