Századok – 1931

Történeti irodalom - Netoliczka Oskar: A) Beiträge zur Geschichte des Johannes Honterus und seiner Schriften. B) Der Bullingerbrief an Honterus und Martinus Hentius Transylvanus. Ism.: Pukánszky Béla 421

422 történeti irodalom. 422 Der Bullingerbrief an Hontems und Martinus Hentius Transyl-vanus. Honterus Buchdruckerei und Verlagsanstalt der evang. Landeskirche A. B. in Rumänien. Hermannstadt. 1931. 14 I. 1 hasonmással. Az érdemes Honterus-kutató, aki Honterus válogatott műveinek kiadásával megbecsülhetetlen szolgálatot tett a magyarországi reformáció historikusainak, első terjedelmesebb füzetében készülő monográfiájának előmunkálatait tárja elénk. Mindenekelőtt Honterus baseli kapcsolatait ismerteti, ahol az erdélyi szász reformátornak 1530—34-ben alkalma volt arra, hogy igazán beleélje magát a reformáció légkörébe és személyes érintkezés útján (Oecolampadius, Münster) is jelentős ösztönzéseket kapott saját reformátori munkásságához. A bázeli tartózkodástól időrendben visszafelé haladva Netoliczka tárgyalja Honterus bécsi, augsburgi és krakni tanulmányéveit, hogy azután Szent Ágoston hatását vizsgálva vallásosságának kialakulásában reformációi iratainak helyes megértéséhez jusson. Legközelebb áll hozzánk a bécsi évekről ·8ζό1ό szakasz (23—29. 1.) ; az erdélyi szász reformátor érintkezése az egyetemi körökkel, szűkebb és tágabb értelemben vett honfitársaival, a befogadott — egymástól meglehetősen távol álló — művelődési elemek egymásmellettisége értékes támpontot ad a magyarországi, Mátyás utáni humanizmus megértéséhez is. Tudományunk a magyar humanizmust lényegében még ma is olasz befolyásra vezeti vissza, igazán ideje lenne már, hogy tisztán lássuk a mozgalom különféle, egymástól itt-ott erősen eltérő irányait és beleállítsuk a középeurópai szellemi élet fejlődési menetébe. Ennek a szellemi életnek egyik középpontja pedig a bécsi egyetem volt, ahová humanistáinkat is ezer szál fűzte. Abel Jenő forrásközlései és Huszti József xittörő tanulmányai után közvetve Netoliczka is útmutatást ad a további kutatásra. Tanulságos a Szent Ágoston hatásáról szóló szakasz is, amellyel párhuzamba állítható Szent Ágoston kultusza Erasmus hívei között Felsőmagyarországon a XVI. század első felében. Egyébként Szent Ágoston a század végén a melanchthonisták és orthodox Luther-hívek között lezajlott dogmatikai harcban mindkét részről elismert és sokat idézett tekintélyként szerepel. A közölt levelet Bullinger svájci reformátor írta 1543-ban Honterushoz Hentius Márton nagyszebeni lelkész, majd szászsebesi esperes sugalmazására, hogy a túlságosan lutheri irányba terelődő erdélyi szász reformációt és egyházat megnyerje Zwingli táborának. A benne vázolt erdélyi viszonyok s a megvitatott dogmatikai kérdések jellemzően tárják fel a XVI. század vallástörténetében egymás mellett és egymás ellen ható irányokat, de különösen jellemzőek azokra a nehéz küzdelmekre, amelyeket Honterus egyházának meg kellett vívnia, míg saját reformátori iratainak általános rendelkezéseitől az Unglerus-féle Formula-hoz (1572), az ágostoni hitvallásnak az erdélyi szász egyház számára megszerkesztett szigorúan lutheri szellemű és minden részletkérdésre kiterjedő származékához eljutott. Pukánszky Béla.