Századok – 1931

Történeti irodalom - Netoliczka Oskar: A) Beiträge zur Geschichte des Johannes Honterus und seiner Schriften. B) Der Bullingerbrief an Honterus und Martinus Hentius Transylvanus. Ism.: Pukánszky Béla 421

történeti irodalom. 421 pontra vezethetők vissza, amellyel újabbkori katholikus egyház­történeti művekben minduntalan találkozunk. Géfin csupa kegyes főpapot állít elénk, jellemzései híjával vannak az egyéninek. Nem állítjuk, hogy pártosságból elhallgatna valami kedvezőtlent hőseiről, de kétségtelen, hogy anyagát igyekszik úgy csoportosí­tani, ítéleteit úgy levonni, hogy az olvasó előtt egy kegyes, haza­fias, római szellemű főpap álljon. így azután valóságos ikonográ­fiái sablonokkal dolgozik, annyira egyforma nála a püspökök és az irodalomban vagy az egyházi életben szerepet vivő papok képe. Ahol mégis valami mai szemmel gáncsolni való hibát talál, ott valósággal védelmükre kell. Ez a felfogás, •— amely nem egyedül Géfinnél található meg, sőt nála még kisebb mértékben jelentkezik — felfogásunk szerint merőben tudománytalan és tulaj donképen a szereplő személyek történeti értékelésének a meghamisításához vezet. Minden a történelemben szereplő sze­mély csakis a saját korának szellemi, politikai, egyházi s gazdasági viszonyaihoz mérten értékelhető. A josefinizmus, majd később a liberalizmus korában és szellemében élt és működött püspök, vagy pap nem írt, nem cselekedhetett úgy, ahogy azt ma, a Vati­canum és az azóta meghozott egyházi belső reformok után paptól vagy püspöktől elvárhatni. Géfin is, mások is ezt tévesztik gyakran szem elől, ezért keresnek jámbor és kegyes főpapokat ott és akkor, ahol a viszonyoknak és a korszellemnek megfelelően nem is talál­hatnak. Ezért mennek el érzéketlenül érdekes és fontos irodalmi jelenségek mellett (pl. jansenizmus, racionalista teológiai felfogá­sok), amelyek pedig feltétlenül beletartoznak az egyháztörté­netbe. A német egyháztörténetírás ezen a sablonokhoz ragaszkodó módszeren már régen túl van, elég legyen itt csak a Ketteler püspökről szóló irodalomra rámutatni. A papság irodalmi műkö­désének bibliográfiai összeállítása magában véve nagyon hasznos ugyan, de nem elégséges a papság teológiai felfogásában előálló fejlődés megismeréséhez. Itt sokkal részletesebben kellett volna foglalkozni nemcsak az egyes teológiai munkák tartalmával, hanem azok forrásaival is. De nem akarunk tovább gáncsoskodni ; Géfin rendkívül hasznos és maradandó értékű munkát végzett gazdag anyagának gondos összegyűjtésével és aprólékos rendszerezésével. Ami szin­tézisének fogyatékosságát illeti, ez elsősorban nem az ő hibája, hanem az általános felfogásban gyökeredzik. Ennek javulását csak akkor remélhetjük, ha a magyar katholikus egyház újkori történetének eseménytörténeti kerete már nagyjában fel lesz tárva, s a tények maguk fogják kikényszeríteni az új szintézis szükségességét. Tóth László. Netoliezka, Oskar : Beiträge zur Geschichte des Johannes Hontems und seiner Schriften. Festgabe der evang. Stadtpfarrgemeinde Kronstadt an den Landeskundeverein anlässlich der Vereins­tage im September 1930. Kronstadt, 1930. Verlag des evang. Presbyteriums A. B. 8°, ö4 1. 5 képpel és 2 térképpel.

Next

/
Thumbnails
Contents