Századok – 1931

Értekezések - JÁNOSSY DÉNES: Az osztrák-magyar monarchia háborús felelőssége 387

az osztrák-magyar monarchia háborús felelőssége. 403 politikában állapodott volna meg. Ennek bevezetéséül szolgáltak volna a boszniai fegyvergyakorlatok, amelyeket a kémjelentés szerint Boszniának a szerb batár felé eső részén tartanak meg. Mondanunk sem kell, hogy az orosz szolgálatban állott konopisti cseh kémek jelentése minden alap híjján volt, mert az osztrák-magyar vezérkar a fegyvergyakorlatokat éppen ellenkezőleg Boszniának nem Szerbia, hanem Dalmácia felé eső részén szándékozott megtartani.1

Mikor Dimitrievics e hamis kém jelentésekről Artamanow útján értesült, azonnal kész volt a gyűlölt trónörökössel való leszámolásra. Pasics persze minderről Cigánovics útján idejében értesült és a Gleichenbergben üdülő Putnik vajda szerb vezérkari főnöknek levélben számolt be Dimitrievics előkészületeiről, illetve a boszniai forradalmi elemekkel való kapcsolatairól, amelyek — hogy Pasics szavait idézzük — „előre nem látható következményeket vonhatnak maguk után . . ."2 Egyébként Pasics miniszterelnök felelősségének megítélésére nem hagyhatók figyelmen kívül Plamenatz volt montenegrói külügyminiszter közlései, aki épúgy, mint Gavrilovics, 1914-ben cetinjei szerb követ, már a szarajevói tragédia időpontjában tudomással bírt arról, hogy ezt a politikai gyilkosságot, hasonlóan Miklós, montenegrói király ellen szőtt sikertelen merénylethez, maga Pasics készíttette elő. „Pasics akarta ezt a háborút és ő provokálta — írja Plamenatz 1917 május 23-án Londonban kelt levelében — Mindent csendben készíttetett elő, mert biztosítva volt az orosz támogatás felől arra az esetre, ha a monarchia aggresszíven lépne fel Szerbia ellen. Nem nyugodott tehát addig, míg casus bellit nem idézett elő. Ezért gyilkoltatta le osztrák alattvalókkal az osztrák trónörököst. . . Azonban el fog jönni a nap, amikor majd maguk az összeesküvők fogják megvallani, hogy Pasics volt a feje az összeesküvésnek ... az a Pasics, aki Európának szerencsétlensége . . ." Ugyanilyen értelemben írt Miklós montenegrói király Wilson amerikai köztársasági elnökhöz intézett, 1919 május 14-én, Párizsban kelt levelében.3 Különben Jugoszláviában csak a világháború kitörésének 10 éves évfordulója alkalmával hangzott el az első tekintélyes nyilatkozat, mely a szerb kormány háborús felelőssé-1 V. ö. Ludwig Schnagl, Die Manöver in Bosnien im Jahre 1914, Kriegsschuld frage, 1928, szeptember ; Prof. Stanojevich, Die Ermordung d. Erzherzogs Franz Ferdinand. Kriegsschuldfrage, 1925, január ; Gooss i. m. 196. 1. 2 Bogicsevics i. m. 3. kötet 200. 1. 8 Idem, 2. kötet, 563—569. 1. 26*