Századok – 1931
Értekezések - JÁNOSSY DÉNES: Az osztrák-magyar monarchia háborús felelőssége 387
426 jánossy dénes. gère világosságot derített. Ljuba. Jovannovics, a Pasics kormánynak 1914-ben volt kultuszminisztere, a Skupstina elnöke, 1924-ben feltűnést keltő cikket írt a szerb kormány háborús felelősségéről, melyben azt a nyilatkozatot tette, hogy személyén kívül Pasics és Protics belügyminiszter is be voltak avatva a szarajevói merényletbe.1 Ezen cikk hatása alatt a külföldön komoly hangok szólaltak meg Szerbia háborús felelőssége mellett, mire Jugoszláviában is követelni kezdték, hogy a kormány mondja meg végre az igazságot. Jovan M. Jovannovics, az agrárpárt elnöke 1926 február 26-án interpellációt intézett Pasicshoz, melyben heves szemrehányást tett neki, hogy mindaddig nem cáfolta meg Ljuba Jovannovics nyilatkozatát és nem tette közzé a szerb kormánynak a szarajevói merényletben való szerepét tisztázó államiratokat. Pasics kitérő választ adott. Nem nyilatkoztatta ki kereken, hogy nem tudott a merényletről, csak azt tagadta, hogy minisztertanácson közölte volna a merénylet tervét, mint ahogy azt Ljuba Jovannovics állította. Arra a kérelemre pedig, hogy a szerb külügyminisztériumnak a háború kitörésére vonatkozó iratai publikáltassanak. egyáltalán nem válaszolt.2 Ε nyilatkozatok rendkívül kényes helyzetbe hozták Seton Watsont,a londoni egyetemen a középeurópai történelem tanárát, aki vaskos kötetet írt a szerb kormány háborús szerepének igazolására. Hiába tette ezzel a művével történetírói reputációját kockára, mert a londoni Timeshez intézett nyílt levelével3 sem bírta a szerb kormányt rávenni arra, hogy Ljuba Jovánnovics leleplezéseit dementálja. A helyzetkép teljessége végett még meg kell említenünk azt is. hogy Alfréd Wegerer, a Berlinben kiadott „Kriegsschuldfrage" folyóirat szerkesztője a newyorki „Freeman" folyóiratban nyílt levéllel fordult a békekonferencia egykori 1 V. ö. Ljuba Jovannovics előbb i. cikkét ; Kriegsschuldfrage, Die Mitwisserschaft der serbischen Regierung an der Ermordung des Erzherzogs Franz Ferdinand zugegeben, 1925, február ; kimerítő irodalmára ν. ö. Gooss i. m. 284—285. 1. 2 Jovannovics interpellációja a „Stenografske beleske Narodne Skupstine Kraljevine Srba, Hrvata i Slovenaca"-ban, 1926, V. 51 ; Pasics válasza a belgrádi „Politika" 1926. évi április 26-i számában ; v. ö. Herman Wendel i. m. 366 1. ; Gooss i. m. 286. 1. 3 Times 1925 február 16-i számában. Lásd továbbá Seton Watson, Sarajevo, London, 156. 1. : „ . . . Unfortunately the Jugoslav Government, instead of demonstrating its innocence by a detailed statement of the facts, shrouded itself in mistery ..." ; Miss Edith Durham, Pashitch attempted denial of Ljuba Jovannovitsch charge. Megjelent a Kreigsschuldfrage folyóiratban 1927, januárban.