Századok – 1931

Értekezések - JÁNOSSY DÉNES: Az osztrák-magyar monarchia háborús felelőssége 387

402 JANOSSY DÉNES. vezetői, köztük Dimitrievics ezredes még 1913 novemberberr határozták el Ferenc Ferdinánd meggyilkolását, aki horvát­barát és szerbgyűlölő politikájával a belgrádi vezetés alatt tervezett nagyszerb államegységnek útjában állt. Erről a határozatról Dimitrievics a ,,Fekete Kéz" titkos egyesület egyik vezetőjét, Tankosics őrnagyot értesítette és egyúttal a katonai párt nevében a merénylet előkészítésével megbízta. Tankosics mindenekelőtt a boszniai délszláv mozgalom Lausanneban élő vezetőjéhez, Gacsinovicshoz fordult, hogy a merénylet kivitelére nézve mondjon véleményt. Gacsinovies, azon megbeszélés alapján, amelyet társaival 1913 december­ben Toulouseban tartott, Princip és Ilics boszniai illetőségű osztrák állampolgárokat hozta javaslatba a merénylet végre­hajtására. Nevezettek a felszólításnak engedve Tankosics őrnagynál Belgrádban tényleg meg is jelentek, akinek utasí­tására Cigánovics szerb államtisztviselő őket a fegyverfogás­ban kiképezte, az a Cigánovics, aki szintén a „Fekete Kéz" titkos nagvszerb egyesületnek volt a tagja és Pasics minisz­terelnöknek bizalmas besúgója. A miniszterelnökkel való bizalmas kapcsolatának köszönhette, hogy a szerb kormány őt a merénylet végrehajtása után mindenképen fedezte, sőt Giessl báró, belgrádi osztrák-magyar követhez személyének elpalástolására agent provocateurt is küldött.1 Giessl felült az agent provocateurnek, jegyzőkönyvet is vett fel vallomásáról, amely szerint Principék bűntársa nem Cigánovics, hanem egy Vecserinac nevezetű egyén volt, akiről, miután tényleg nem létezett, a szerb kormány joggal állíthatta, hogy nem tudja, kézrekeríteni. Jellemző, hogy ugyanez a Cigánovics volt a koronatanú a szalonikii perben Dimitrievics ellen, akit Pasics koholt vád alapján végeztetett ki, mert tőle hatalmát féltette és célszerűnek iátta, hogy a szarajevói merénylet egyik fő értelmi szerzőjét elnémítsa. A Cigánovics által kiképzett merénylőknek most már csak a kedvező alkalomra kellett várniok, hogy tettüket végre­hajthassák. 1914 júniusban érkezett meg Belgrádba Artama­now orosz katonai attaséhoz az orosz nagyvezérkar bizalmas értesítése, mely szerint Vilmos császár Ferenc Ferdinánddal konopisti látogatása alkalmával a Szerbia elleni aggresszív publicista adott ki Belgrádban 1914-ben ; Bogicsevics i. m. 1—3.. kötet ; Bogicsevics, Le Colonel Dragoutine Dimitriévitch Apis, Paris, 1928 ; Wiesner, Der Tatbestand des Attentates von Sarajevo. A. Beweislage am 23. Juli 1914, B. Gegenwärtiger Stand der Frage. Kriegsschuldfrage, 1928 április ; Gooss i. m. 196—200 1. 1 Ö.-U's Aussenpolitik, 8. kötet, 10.505. sz. ; Gooss i. m. 255 1.

Next

/
Thumbnails
Contents