Századok – 1931
Történeti irodalom - Jancsó Benedek Emlékkönyv. (Szerk. Asztalos Miklós.) Ism.: Tóth László 293
293 történeti irodalom. Jancsó Benedek emlékkönyv. Az EFE „Jancsó Benedek Társasága" megbízásából szerkesztette Asztalos Miklós. Budapest, 1931. 8-adr. 416 1. A kiegyezés utáni magyar közvéleményben a nemzetiségi kérdés helyes felismeréséhez hiányzott nálunk nemzetiségeink viszonyainak elfogulatlan ismerete is. Tudósaink, a dákoromán kontinuitás és némely etnográfiai érdekességek kivételével, nem igen foglalkoztak nemzetiségeink múltjával és jelenével, ilyenfajta tanulmányokhoz, — nyilván a közhangulat hatása alatt, — tudományos testületeinkben is hiányzott a kezdeményezés. Nemzetiségeink rohamosan, de a magyarral szemben fejlődő kultúrájának megismerésére hiányzott nálunk nemcsak az érdeklődés, de az azt helyesen közvetítő alkalom is. A részvétlenség és az érdeklődés hiányának ebben a nagy tengerében csak keveseknek bátor, a magyarságot felrázni akaró kezdeményezésével találkozunk. Ε szórványos kezdeményezések közül kettő emelkedik ki különösebbképen : Griinwald Béláé és Jancsó Benedeké. Grünwald elsősorban politikus volt, meglátásai a nemzetiségi politikát illetőleg inkább politikailag, mint tudományosan megalapozottak ; Griinwald ebben is inkább vates, mint céltudatos politikus. Hirtelen tünt fel, s tragikus gyorsasággal futotta meg pályáját a magyar közéletben, mindenesetre sokkal gyorsabban, semhogy eszméinek, működésének maradandóbb hatása lett volna. Jancsó Benedek nem a közigazgatás adminisztratív módszerének ismeretével fordult az oláh nemzetiségi kérdés tanulmányozása felé, hanem a kitűnő filologus módszeres felkészültségével s így érthető, hogy első sorban annak a genézise érdekelte. De más voit az a milieu is, mint Grünwaldé, ahonnan Jancsó elindult a nemzetiségi kérdésnek akkor talán általa sem teljesen átlátott mélységű problémái felé. Griinwald a Felvidék szülötte volt, ahol a tótság életformáiban, kultúrájában még korántsem különült el a magyartól. A magyarsággal teljesen szakító cseh-tót egység gondolata legfeljebb Palacky néhány rajongó hívének a lelkében élt, itt a tótság és a magyarság, ha a szétválasztó momentumok teljesen nem is hiányoztak, még sem állott, mint ellenség, egymással szemben. Griinwald koncepciója is inkább azé a magyar politikusé, aki eddig a magyar úr fensőbbségérzetével felülről kezelte ezt a problémát, s most egyszerre beletekintve, ijedten riad vissza annak előtte hirtelen feltárult feneketlen mélvségei előtt. Jancsó Benedek arról a Székelyföldről jött, ahol minden oldalról érezhető volt az oláhság politikai, kulturális és gazdasági nyomása. Itt a román nemzeti célok, a királyságbeli és az erdélyi románok nemzeti egységre törekvése, már világos, a tömegek által jól tudott és vallott programra volt, amelyhez céltudatosan igazodott az egész románság politikai, kulturális és gazdasági élete. Jancsó Benedek előtt nem hirtelenül tárult fel a magyarságot fenyegető veszély tudata, hanem ennek a tudatos ismeretében nőtt fel, s életcéljának vallotta ennek a veszélynek mélységeit