Századok – 1931

Történeti irodalom - Jenny Ilona: Sopron úrbéri falvainak viszonya a városhoz. Ism.: Csapody Csaba 291

292 történeti irodalom. színben fogja fel a jobbágyok helyzetét, nem veszi tekintetbe, hogy a város fölterjesztéseiben a helytartótanácshoz, stb., magát igyekszik kedvezőbb színben bemutatni s minden hibát a jobbágyokra tol. Pl. a tanács szerint a jobbágyok „olyan jó helyzetben vannak, hogy majdnem fényűzőkké lesznek, s ilyen helyzete az egész megyében senkinek sincs, sőt olyannal még a város sem dicsekedhetik". Egyes részletkérdések rendezése még évekig elhúzódott, de nagyjából zökkenő nélkül tértek rá az új urbáriumra, mely ettől kezdve minden tekintetben alapja a város-földesúr és falvai viszonyának. Ezután igen alaposan, mindig megfelelő adatokra támaszkodva, megállapítja az úrbéri falvak és jobbágyok gazdasági ügyeivel foglalkozó városi és falusi közegek hatáskörét. A gazdasági ügyek vezetői 1765—82 közt az inspektorok (minden falunak külön; tanácsbeli urak közül kerülnek ki). 1782-ben a városi adminisztráció ellenőrzésére a magyar kamara Schilson János Keresztély bárót küldi le, ki a visszaélések megszüntetésére és a pénzügyi helyzet javítására törekszik. Ekkor szervezik a provizori állást, mely átveszi az inspektorok szerepét. Közvetítő a tanács és a falvak közt úrbéri ügyekben, gazdasági ügyekben azonban saját hatáskörében intézkedik (gondoskodik a robot behajtásáról, adóösszeírásról, falusi bíró és esküdtválasztásokon felügyel stb.). A község részéről a bíró és négy esküdt volt az urbárium végrehajtója. A falusi bíróság, a szerző megállapítása szerint, itt tiszteletnek örvendő állás volt, melyet szívesen vállaltak (nem úgy, mint a magánföldesurak alatt). A kétévenként választott bíró hatáskörébe tartozik minden, ami a gazdasági élettel összefügg; egyaránt képviseli a földesúr és a jobbágyok érdekeit, ezért hol egyikkel, hol másikkal összeütközésbe jut néha, bár természetesen mindig inkább jobbágy társait védte. Az úrbéri szolgáltatások közt legfontosabb a robot volt, melyet főleg útépítésre, erdőmunkákra s a fa befuvarozására használtak. Még a kilencedet is roboton váltják meg. Fontosságát mutatja, hogy mennyit foglalkoznak a robothátralékokkal, a robot pontos behajtásával és fölhasználásával. A szerző részletesen ismerteti itt a többi úrbéri szolgáltatást is. A tárgyalt kor első felében főként az urbáriummal összefüggő viták, az urbárium keresztülvitelének nehézségei töltik ki a protokollumokat, később inkább gazdasági rendelkezések. Általában Sopron jó és belátó ura volt jobbágyainak, igyekezett, saját érdekét figyelembevéve, a jobbágyoknak kedvező gazdasági helyzetet biztosítani. A dolgozat felépítése logikus, helyesen veti fel a megoldandó kérdéseket. Azonban magának a tárgynak megválasztása túlságos korlátozott és nyilván csak a kéznél levő levéltári anyaghoz idomuló. A szerzőnek mindenesetre össze kellett volna hasonlítania a városi földesuraság falvainak helyzetét a magánföldesurak falvaival, így sokkal teljesebb képet kaptunk volna. A felhasznált irodalom igen csekély és az az oka az összefoglalóbb szempont hiányának. Csapody Csaba.