Századok – 1931

Történeti irodalom - Jenny Ilona: Sopron úrbéri falvainak viszonya a városhoz. Ism.: Csapody Csaba 291

történeti irodalom. 291 A polgárság nehézkesebb volt, de elmélyülőbb is. Jobban belekapcsolódott a szellemi áramlatokba, jobban átdolgozta a befogadott elveket. ,,A polgárság recepciója . . . nem passzív, hanem aktív, oly értelemben, hogy a francia ideák új és a miliőhöz szabott gondolatélményként jelentkeznek, még pedig oly módon, hogy az élmény tartalma először időtől és tértől függetlennek tűnt fel, elvesztette franciás sajátságát, a minden-emberhez tartozott és mint legtágabb értelemben vett humánum új faji sajátságokkal volt felruházható, vagyis csakhamar nacionális színezetet nyert." (65. o.) Csak sajnálhatjuk, hogy a felvilágosodásnak tipikusan polgári jellegű mozgalmai, mint a szabadkőmívesség, alig vannak érintve könyvünkben, pedig a tüzetesebb vizsgálat itt is érdekes francia kapcsolatokhoz vezetett volna. Végül még egy megjegyzést, amely a szellemtörténet egyik módszerbeli fogyatékosságára vonatkozik. Az irodalomtörténészek némelyike hajlandó az irodalmi öntudat közvetlen megnyilvánulásait (levelek, memoire-ok, feljegyzések stb.) egyedül figyelembe venni a művek közvetett tanúságának szinte teljes elhanyagolásával. Müller is átsiklik Denis, Blumauer és más osztrák szépírók alkotásain, de még az elméleti írókat sem egyes munkáikban vizsgálja, hanem a „típusukat" próbálja megragadni. Az eredmény jó lehet, — amint az is, — de hitelességét meggyőzőbbé tennék az egyes példák. A felhánytorgatott hiányok persze alig jöhetnek számba a tanulmány gazdag anyaga mellett és csak a kritika optikája láttatja a kifogásoltat élesebben, mint a helyénvalót és dicséreteset. Halász Gábor. Jenny Ilona: Sopron úrbéri falvainak viszonya a városhoz 1765-től 1836-ig. (Doktori értekezés.) 1930. Pécs. 95 1. A nálunk is mind intenzívebben meginduló mezőgazdaságtörténeti kutatás újabb, sikerült terméke Jenny Ilona értekezése. A szerző egy pontosan elhatárolt korban foglalkozik az említett úrbéri falvak helyzetével. A kezdőpontot helyesen választja meg Mária Terézia urbáriumának kiadásával, mely valóban elválasztó vonalat alkot a földesúr és jobbágy közti viszonyban. Annál megokolatlanabb, hogy 1836-tal fejezi be a tárgyalást, holott sokkal logikusabb lett volna, ha 1848-ig halad és figyelembe veszi azokat a változásokat is, amelyeket a reformkor törvényei és társadalmi munkássága idéztek elő. Forrásai a városi Prothocollumok. Bevezetésében röviden ismerteti a város úrbéri falvait (számszerint nyolcat), területüket, megszerzésük idejét és körülményeit s a falvak 1765 előtti helyzetének rajzát adja. Az urbárium bevezetése idején itt is jobbágymozgalmakkal találkozunk ; bár itt a jobbágyoknak jobb helyzetük volt, mint magánföldesurak alatt, mégis sokan megtagadták az úrbéri kötelezettségeket, a robotot, amivel a városnak tetemes károkat okoztak. A szerző azonban, úgy véljük, túlságosan kedvező 19*