Századok – 1931

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: A II. Géza korabeli Névtelen 225

232 hóman bálint : a ii. géza korabeli névtelen. . . . divino fretus auxilio, re χ victoriam obtinuit, in ore gladii percusserunt, dextrarii fortissimi, milites electi, omnes irruentes stb.), pedig ezek talán csak mégsem tekinthetők az ősforrás íróinak ! Nyilvánvaló, hogy a II. Géza-korabeli Névtelennél ugyanannak a kompilációs módszernek tipikus esetével találkoztunk, amelyre Anonymus Gestájában, Kézai hún történetében és a Lengyel-Magyar Krónikában, sőt János minoritánál is klasszikus példáink vannak. Madzsar párhuzamaiból megállapítható, hogy a Szent László-kori Gesta Ungarorum II. István-kori folytatója a saját lábán szeretett járni s kora eseményeinek leírásában idegen tollal nem ékeskedett, viszont II. Géza historikusa ennek az írónak művét átdolgozva és folytatva, Kálmán és Álmos testvérharcát, a gyűlölt Kálmán, István és Borics szerepét, jellemét, — konkrét hagyomány, írott forrás híjján, — a XI. századi testvérharcok, trónviszályok s a bennük szereplő személyek, — Koppány, Péter, Endre és Salamon^ — történetéből vett frázisokkal színesítette. Míg Kálmánt és fiait a lázadókkal, rossz királyokkal állítja párhuzamba, Álmos herceget a dicső I. Bélához, királyi unokáját — II. Gézát — pedig Szent Istvánhoz igyekszik hasonlítani. Hogy ezt tehesse, épp úgy kiaknázta a Szent László-kori Gesta stíluskészletét, mint Anonymus a honfoglalás, Kézai a hún történet eseményeinek leírásához. Madzsar Imre, — a maga becses stíluskritikai megfigyelésein túl minden más szempontot mellőzve s eleve az egységes fogalmazás álláspontjára helyezkedve, — téves eredményhez jutott. A stiláris egyezésekből az 1152 előtti krónikarészlet egységes fogalmazását vélte megállapíthatónak, holott becses összehasonlító anyagával — akarva nem akarva — a Szent László-kori Gesta Ungarorum II. István-kori folytatásának és II. Géza-kori átdolgozásának létezéséhez szolgáltatott újabb értékes stíluskritikai bizonyítékokat. A magyar krónikák, illetőleg gesták ősforrásának, a Gesta Ungarorumnak szerzősége ez alapon nem vitatható el Szent László udvari történetírójától s a II. Géza-korabeli Névtelennek továbbra is meg kell elégednie azzal a dicsőséggel, hogy a középkori magyar történet néhány fejezetét (a Bécsi Képes Krónikában a LXVIII. fejezet közepétől a LXXI. fejezet utolsóelőtti mondatáig) megírta s Kálmán és II. István történetét (Képes Krónika LXV—LXVIII.) a megvakított Álmos trónrakerült ivadékainak szellemében átdolgozta. Hóman Bálint.