Századok – 1931

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: A II. Géza korabeli Névtelen 225

a ii. géza korabeli névtelen. 231 Szent László-kori Gesta Ungarorumra visszavezetett stilárisan egyező szövegrészletek, — a LXII. fejezet már említett s alább tárgyalandó kifejezése kivételével, —mind az 1127 utáni krónikarészhez s az 1095-től 1127-ig terjedő részletnek nem alapszövegéhez, hanem Álmospárti, Kálmán és Istvánellenes interpolációihoz, tehát a Domanovszky nyomán feltételezett II. Géza-kori átdolgozó művéhez tartoznak s az egyező kifejezések túlnyomórészben az Álmos herceg történetével foglalkozó, Kálmánt, II. Istvánt, Borichot és híveiket (aradi gyűlés) korholó részletekben fordulnak élő. Ezenkívül csak az uralkodó király — II. Géza — és Belos bán jellemzéséhez használta fel az író Szent István és Bátor Opos néhány jellemvonását. Abban a krónikarészletben, melyet Domanovszky beható vizsgálatai alapján a II. István-kori folytató művének kell tartanunk,1 Madzsar egyetlenegy oly jellemző kifejezést tudott találni, mely az 1091. előtti rész írójától származhatik. Ε kifejezés (contrivitque Dominus Cunos ante faciem Hungararum) pedig a feltételezett Szent László-kori Gesta legvégén Kutesk, s a II. István-kori folytatás legelején Kapolcs és Ákos kún vezérek támadásával kapcsolatban (mindhárom hely a Képes Krónika LXII. fejezetében) fordul elő, a kölcsönzés okát tehát eléggé megmagyarázza az előzetes olvasás szuggesztív hatása. A II. István-kori írónak tulajdonított krónikarészlet egyébként stiláris tekintetben teljesen független az 1091 előtti krónikarésztől. A szóbanforgó kifejezések az 1091 előtti történetnek bizonyos — főleg a testvérharcokkal (Képes Krónika XXXVI., XLL, XLIV—XLV., LI—LIV., LVL, LVIII—LIX.) és a II. Gézával párhuzamba állított Szent István történetével foglalkozó —- fejezeteiből származnak. Nem állítható tehát, hogy az 1091 előtti és utáni krónikarészek stilárisan összefüggenének. Csupán annyit állapíthatunk meg, hogy az 1091 utáni történetnek a II. Géza-kori írótól származó némely részletei (a Képes Krónika LXV—LXVIII. fejezetének interpolációi és LXIX—LXX. fejezetei) és az 1091 előtti történet némely részletei közt stiláris összefüggés van, amit nem az író azonosságával, hanem csak irodalmi kölcsönzéssel, átvétellel szabad magyaráznunk. Madzsar párhuzamos kifejezéseinek jórészét egyébként sok más egyezéssel együtt a XIV. századi János minoritánál, sőt a Dubnici Krónika XV. századi írójánál is megtaláljuk (prélium est commisum 1 LXII. fej. közepétől (Post hec autem quidam de Cunis Copulch) a LXVIII. fej. közepéig (. . . pace roborata redierunt ad propria) leszámítva az Álmos-párti interpolációkat.