Századok – 1931

Értekezések - TÖRÖK PÁL: I. Ferenc József - 1

I. FERENC JÓZSEF. Il emésztő láng, érzelemkitörései \r

ulkániak; végső kirobbanása magát a vulkánt semmisítette meg. Csakhogy Széchenyit szenvedélyes természetén kívül őszinteséghez szoktatta a naplóírás. Mi tagadni valója volt saját magának készített föl jegyzéseiben önmaga előtt ? Az így megszokott korlátlan őszinteség nyilatkozik meg aztán leveleiben és irodalmi műveiben. Ferenc József naplót nem vezetett, annál több levelet írt, leveleket, amelyekben tőle nagyon messze álló, gyakran közömbös, ismeretlen, sőt ellenszenves személyekkel : uralkodókkal, előkelőségekkel szemben örömének, részvétének kellett kifejezést adnia. Ha jelentettek valamit előtte a szavak, el kellett veszteniük jelentőségüket akkor, mikor ő maga tömegével kapta, aztán tömegével írta ezeket a köteles nyilatkozatokat. Csekély töredék az ő levelezéséből az, ami nyomtatásban megjelent, mégis meglepő bizonyságaira találunk annak, hogy igazi fájdalmat kifejezni szavakban nem bírt. Schwarzenberg herceg halála után késik a levélírással. Elsőszülött kislánya, Zsófia meghal, 1857 május 29-én. Csaknem három hónap telik el a gyászeset után, míg végre augusztus 22-én ír róla egyetlen barátjának, Albert szász hercegnek. Bocsánatot kér a levél elején, hogy két levélre nem válaszolt, sok a dolga, nagyon lusta, — ilyen bevezetés után köszöni a részvétet és — három hónappal a haláleset után ! tehát akkor, mikor a szavak már nem szentségtelenítik meg az érzelmekét, akkor írja : ez volt életem legkeményebb csapása. Ugyanezt a késedelmet látjuk akkor, ha barátjának családját éri a csapás. 1859 február 10-én, megkésve fejezi ki részvétét Albertnek Anna testvére halála fölött. Késett a részvét kifejezésével ő, a figyelem, a finom udvariasság megtestesülése ! „A borzalmas esemény pillanatában nem akartalak írásommal terhelni, meg vagyok győződve, hogy nem kétkedtél részvétemben."1 Számos olyan gyászeset fordult elő az ő életében, amelynél az érzelmi kitörést előre tompította az, amit az érzelmek eszkomptálásának lehetne nevezni. Hosszas betegség előkészít a katasztrófára, ilyenkor a nyomott hangulat az esemény előtt és után nem engedi heves kitörésre a fájdalmat. Vannak levelezésében olyan finoman nyilatkozó érzelmi jelenségek, amelyeket egyszerűen félreértenek. Kis unokáihoz intézett távirataiban nem az egészségi állapotukró kérdezősködik, hanem póni-lovacskáikról. Ridegséget lát ebben 1 Ferenc József bizalmas levelezése 174., 183. és 190. 1.