Századok – 1931
Tárca - Bánfy F. Ferenc: Egy magyar diplomata sírja Rómában 104
TÁRCA. 105 bazilikában ma is emléktábla figyelmeztet,1 tudjuk, hogy Rómában temetkezett, az említett bazilikában. Továbbá Rangoni Gábor, előbb egri püspök, majd kuriális bíbornok sírja is jeltelen a Sta Maria in Araceli bazilikának tőle alapított Szent Bonaventura-, ma Crocifisso-kápolnájában2 . . . Persze annál különösebbnek tűnt fel, hogy Edoardo da Alençon felfedezte a quirináli Sta Croce dei Lucchesi templom kriptájában Mátyás király dajkájának, ama bizonyos Erzsébet asszonynak ma is meglévő síremlékét.3 De ez a hölgy viszont, ki mint a ,,Conte Jankó" kiérdemesült szeretője Itáliából került a Hunyadi-házba, ha megállja helyét róla vitatott véleményem, egyáltalában nem volt naagyar születés . . .4 így tehát mindez ideig csak egyetlen magyar római síremlék volna ismeretes, a Lászói Jánosé, a Sta Stefano Rotondo egyházban.5 Tőle néhány lépésre a padlón egy márványlapot talál a szemlélő, CRIPTÁ HEREMITARVM felirattal, mely a pálosok síri világát takarja. Itt porladnak az egykor oly hírhedt pálos kolostor magyar tagjainak hamvai is, s a Szent Péter templomnak az ő soraikból kikerült gyóntatóié. Emléküket nem hirdeti kő, kivéve István fia Kelemen atyáét, kit a magyar irodalomtörténet „facundus" néven emleget. Bár az ő síremléke fenn a templomban eléggé szembetűnő helyen áll, róla csak e sorok írójától vesz tudomást a hazai irodalom.6 1 Nem vett róla tudomást Luttor Ferenc sem. a bazilikáról írt hatalmas művében. A felirat teljes szövegét közli Schräder, Monum. Italiae, p. 121. ; Galletti, Inscrip. Romae, t. I., CL. II. n. 5. p. CXCII— CXCIII. ; Forcella, idézendő m. t. XI. p. 350. n. 542. A szövegben „STEFANUS. EPS. PENESRI" alatt értendő Vancsai István, palesztrinai püspök-bíbornok. 2 V. ö. Casimiro Romano, Memorie istoriche della Chiesa di Sta Maria in Araceli. Roma, 1736. p. 348. „ . . . Narra, il Voddingo (Annal. Minor, t. VII. p. 56. n. LXIX. edit. Lugd.) passô (cioè Card. Gabriele) all' eternità, e fu sepolto senz' alcuna memoria nella cappella di S. Bonaventura, al présente detta del Crocifisso, da esso interamente fabbricata." 3 11 terzo convento dei Capuccini a Roma : La Chiesa di S. Nicola de Portiis, San Bonaventura, S. Croce dei Lucchesi. Memorie raccolte dal P. Edoardo da Alençon. Roma, 1908. -— V. ö. Fraknói Vilmos, Mátyás király dajkájának sírja Rómában. Századok, 1908. évf. 673—6.1. 4 V. ö. dr. Florio Banfi, Donna Elisabetta. Literatura, 1927. évf. 349—351. 1. és u. ö. Egy sirkő rejtelmei. Pesti Hirlap Vasárnapja, 1928. május 20. sz. 5 Bunyitay Vince, A gyulafehérvári székesegyház későbbi részei s egy erdélyi humanista. Különnyomat az Archeológiai Közlemények 1893. évfolyamból. — A síremlék képét Szoldatics rajza alapján a Monumenta Vaticana R. Hungáriáé, V. kötete mellékeli, feliratát pedig Forcella közli id. m. VIII. k. 209. 1. 541. sz. alatt, β Páter Kelemen dicstelen történetével Fraknói foglalkozott behatóbban, id. m. II. k. 411—2. 1. és Római magyar gyóntatok, Katholikus Szemle 1901. évf. 390. 1.. mely értekezések azonban kikerülték Békési Emil — Magyar irók Hunyadi Mátyás korából, Katho-