Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Hadtörténelmi Közlemények 923

926 TÖRTÉNETI IRODALOM. ' 926 ezen vonult fel Felső-Itáliába. A 900-ban Bajorországban s 902-ben Morvában tett dúlásokat nem a brentai, de más két magyar csoport hajtotta végre. Szerző ezután ismét visszatér a brentai csatára: ismerteti az egész hadjárat részletes történetét, majd a 899—904. évi kisebb magyar beütésekről szól. Megállapítja, hogy ezen 898—904. évi folsőolaszországi kalandozások szervesen összefüggenek, céljuk nem a zsákmányolás volt, mint egyébkor, hanem a letelepedés, ami azonban e sűrűn lakott, városokkal teleszórt vidéken természetesen nem vált lehetségessé. — Miklósy Zoltán: Nagy Lajos tüzérsége. Iványi felfogásával szemben Miklósy — több (1378—79. évi), Raguza tüzérségére vonatkozó adatot közölve — megállapítja, hogy a magyar véderő kötelékében használatban állott első ágyúk dalmáciai, tehát valószínűleg olasz eredetűek voltak s Nagy Lajos utolsó velencei hadjáratában kerültek először alkalmazásba. — Iványi Béla: A tüzérség története Magyarországon kezdetétől 1711-ig. (Nyolcadik közlemény.) Ebben a számban szerző folytatólag az ágyúk szállításával, az e célra szolgáltatott iga milyenségével és mennyiségével foglalkozik, majd az ágyúk kezelőszemélyzetéről szól, főleg a tüzérek nemzetiségszerinti megoszlása szempontjából. — Szendrei János: Magyar hadtörténelmi emlékek a külföldi múzeumokban. (Tizenegyedik és befejező közlemény.) A millennáris ünnepségek előkészítésével kapcsolatban a magyar kormány lépéseket tett a török udvarnál, hogy ez a Budapesten rendezendő országos kiállítás gazdagítására a török gyűjteményekből a magyarországi török hódoltságra vonatkozó hadtörténelmi emlékeket küldjön. Ezen, végül is kevés sikerre vezetett tárgyalások* történetének s a kikölcsönzendő darabok kiválogatására Konstantinápolyba utazott magyar megbízottak munkálatai erodményének összefoglalása után szerző a török császári kincstárban, a Szent Iréne-bazilika fegyvergyűjteményében s a Tophanei arzenálban őrzött magvar vonatkozású tárgyakat: fegyvereket, vérteket, sisakokat stb. ismerteti.' — „Tárca.": Lange Emil: Gróf Hadik Károly (1756—1800). Hadik marsall fiának, a francia háborúkban sokszorosan kitűnt Hadik Károly altábornagynak rövid életrajza. — „Hadtörténelmi Okmánytár": Gabányi János: Magiéra. (Részlet a 7. honvédgyalogezred naplójából.) A 7. honvédgyalogezred II. zászlóaljának harcai 1914 októberének második felében a Przemysl védővonalának délkeleti részén fekvő Magiera-magaslat közelében, a vár első ostroma alatt. — „Hadtörténelmi Irodalom": J. E.: Karácsonyi János: A magyar nemzet áttérése a nyugati kereszténységre; — : Szendrei János: A diósgyőri vár története; S—y: M. von Poseck: Die Aufklärungsdienste der Kavallerie nach den Erfahrungen des Weltkrieges: Sz.: Die Kavallerie (1927. évfolyam 13—14. füzet); János: Revue des Études Hongroises et Finno-Ougriennes (1927 január—június) ; S—y: Nédeff : Les opérations en Macédonie, l'épopée de Doiran 1915—1918.