Századok – 1929-1930

Tárcza - Mályusz Elemér: Wertheimer Ede † 927

Tárca. Wertheimer Ede 1848—1931. Az összeomlás után a bécsi Staatsarchiv legszorgalmasabb kutatói közé tartozott. Megható volt látni, amint egyre gyengülő szemeivel, a hangos beszédet is nehezen értve, fáradhatatlanul lapozgatta az aktákat, mindég újabb és újabb tanulmányon vagy tárcacikken dolgozva. Pedig ekkor már hosszú, munkás élet állott mögötte. Rég befejezte tanári pályáját a pozsonyi jogakadémián, ahová a nagyszebeniről főleg azért jött át, hogy köze; lében legyen annak a levéltárnak, amelyből a monarchia külpolitikájának története a legrészletesebben ismerhető meg._ Érdeklődését ugyanis mindenkor a politikai események, a diplomáciai bonyodalmak kötötték le, azok a tények, amelyeket szavakkal könnyen és pontosan lehet leírni. Ezek szálainak kibogozásába szeretett önfeledten elmerülni, találgatások helyett mindég a levéltári forrásokból igyekezvén felvilágosítást nyerni és pontos feleletet adni. Előbb a Napoleon-kori osztrák külpolitika számtalan vonatkozását dolgozta fel, majd elkószíté élete főművét, gróf Andrássy Gyula három nagykötetes biográfiáját. Ami forrásadathoz csak hozzájuthatott, akár a berlini, bécsi és pesti levéltárakban, akár kortársak levelezésében, memoárjaiban, azt mind igyekezett értékesíteni. Ezt a korszakot bizonyára lehet más szempontok szerint is vizsgálni, azonban az ő munkája minden későbbi feldolgozás számára a szilárd alapot fogja biztosítani. Bár éppen az összeomlás következtében a történeti kutatás előtt a forrásanyag felhasználásának korábban nem is sejtett lehetősége nyílott meg, adaszerűség tekintetében mun-