Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Hadtörténelmi Közlemények 923

TÖRTÉNETI IRODALOM. ' 925 Kező könyvismertetéseket tartalmazza: —y: Mályusz Elemér: Sándor Lipót főherceg nádor iratai; —y: Gróf Tisza István összes munkái (IV.); T. Z.: Bártfai Szabó László : A Sárvár Felsővidéki Gróf Széchenyi-család története 1820—1920. Gróf Széchenyi István; Sz.: Preszly Lóránd: A csendőrség úttörői; Suhay Imre: A m. kir. budapesti 1. honvédhuszárezred és a m. kir. 1. népfelkelő huszárosztály története. 1869—1918; Sz.: A m. kir. Hadtörténelmi Levéltár 1926. évi évkönyve; Sz.: Berkó István: A magyarság a régi hadseregben; Sz.: Réczey Ferenc: Az 1920. évi lengyel-orosz hadjárat; S—y: Ruttkay Béla: Kémkedés és propaganda; S—y: Georg Hase: Der deutsche Sieg vor dem Skagerrak; Gy.: A svéd királyi vezérkar hadtörténelmi osztályának kiadványai. — [Pályázat. A Magyar Tudományos Akadémia pályázatot hirdet a trencséni csata részletes leírására.] III. füzet. — Szendrei János: A diósgyőri vár története. Szerző ismerteti a vár történetét a középkortól kezdve, fénykorát Nagy Lajos alatt, a vár és uradalom változatos sorsát a későbbi századokban, az előbbi elpusztulását 1673-ban, majd Diósgyőr várának hadi és építészeti műleírását adja. — hányi Béla: A tüzérség története Magyarországon kezdetétől 1711-ig. (Hetedik közlemény.) Ε közlemény a XVI. századtól a fent megjelölt. időpontig Magyarországon használt ágyúk lafettájáról, kerekéről, az ágyúhoz szükséges készségről, szerszámokról, továbbá az ágyúk szállításáról szól. — Horváth Jenő: Bem tábornok és a bukaresti külképviseletek 1849 március—júniusban. A Debrecenbe menekült kormány fájdalmasan érezte a külföldtől való teljes elszigeteltségét nemcsak diplomáciai tekintetben, de a hírszolgálat szempontjából is. Mindkét tekintetben nagy reményeket támasztott tehát Bem erdélyi hadjárata, mely Szeben és Brassó felszabadításával a magyar kormány számára kaput nyitott a külföld felé. De bár Kossuth mindent elkövetett, hogy bukaresti külképviseleteik útján Angliával és Franciaországgal kapcsolatot találhasson, vagy legalább hírekkel, a Debrecenben hónapokon át nélkülözött külföldi lapokkal elláthassa magát, törekvése az osztrák és orosz konzulátusok ellensúlyozó tevékenysége s az európai államok közömbössége folytán nagyon kevés sikert eredményezett. Az orosz támadás következtében különben e kapu amúgy is hamarosan bezárult. — Karojlovic Oszkár: A cs. és kir. 29. tábori vadászzászlóalj a komaróui csatában. (Harmadik és befejező közlemény.) A zászlóalj harcai 1914 augusztus 29—szeptember 2. A komarówi csata befejezése. — „Tárca": Markó Árpád: Báró Bydeskúty Zsigmond. Bydeskúty tábornok (1751—1799) rövid életrajza. — „Hadtörténelmi Okmánytár": Ernyey József: Hadijelentések a Schmalkaldens háborúból. — Áldásy Antal: Egykorú levél Dampierre tábornok haláláról. — „Hadtörténelmi Irodalom": Sz.: Horváth Jenő: A magyar kormány adriai politikája 1848—1849; Sz.: Suhay Imre: A szárazföldi hadseregek és a tengeri haderők együttműködése a világháborúban; Sz.: A Tenger; A. E.: Ludovikás levente; S—y: Schwarte: Kriogsteehnik der Gegenwart; Sz.: Die Kavallerie; Török Pál: The Historians History of the World (könyvismertetések, illetőleg folyóiratszemlék). IV. füzet. — Gombos F. Albin: A honfoglaló magyarok itáliai kalandozása. (898—904.) Szerző az első nyugati kalandozásokat főleg abból a szempontból veszi vizsgálat alá, amennyiben ezek a honfoglalás körülményeire s időpontjára nézve támpontokat szolgáltatnak. Ε célból először a brentai kalandot igyekezik rekonstruálni. A 899-re fixírozott csata időpontja s lefolyása arra mutat, hogy a magyarok csak 896 után hagyták el Etelközt s a honfoglalás nem egyszerre történt, de a magyarság csoportonként, egymásra következő időközökben s valószínűleg különböző utakon vonult be új hazájába. A Brentánál szerepelt, csoport — a többi csapatot jóval megelőzve — 898-ban érhette el a Dráva—Száva vonalát s