Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Das Akademische Deutschland. Ism.: Győry 922

922 TÖRTÉNETI IRODALOM. ' 922 megkísérelte egyes nagynevű férfiak életének és működésének taglalása kapcsán a biológia egyes fejezeteinek történelmi fejlődése iránt az egyetemi ifjúság érdeklődését felkelteni. Négy főfejezet alá csoportosítva ismerteti az anyagot; ezek: az élet keletkezése, — az élet organizációja, — az élet viszonya az össztermészetben, — az élet fenntartása és továbbfejlődése. A szöveget Hertwig, Baer, Roux, Buetschli, Weismann, Mendel, Darwin és Haeckel kitűnő arcképei díszítik, ad oculos demonstrálva, hogy igen sok az, ami az ő nevükhöz fűződik a természettudományok fejlesztése körül. Hatalmas teljesítményeket regisztrálhatunk e tekintetben a XIX. században nemcsak a szervezetlen természettudományok, de semmivel sem kevesebbet a biológiai kutatási eredmények terén. A tudomány is tartozik kegyelettel. Fel-fel kell hogy idézze az emlékezetét azoknak a nagy embereknek, akiknek a gazdagodását köszöni β akiknek az élete rendszerint zajtalan csendben folyik le, működésük azonban hosszabban tartó nyomokat hagy hátra az emberiség történetében, mint a világtörténelem sokszor fényesen csillámló alakjai, kik világító meteorként tűnnek fel és múlnak le kortársaik tekintete előtt. Györy. Das Akademische Deutschland. Die deutschen Hochschulen in ihrer Geschichte. Bd. I. XV + 720 oldal. Nyolc színes táblával, nyolc mélynyomásos táblával és 617 ábrával. C. A. Weiler, Berlin, 1930. — Ára díszkötésben 80 márka. Csak nemrégiben ismertettük és méltattuk lapunk hasábjain gróf du Moulin-Eckart, a német egyetemek történetét tárgyazó hatalmas kötetét s máris egy nagyszabású új munka első kötete fekszik előttünk, mely pazar kiállításban és hivatott tollú szellemi vezérek tollából Németország főiskoláit mutatja be keletkezésük, történetük ée jelenük szerint, pompásnálpompásabb ábrák kíséretében. Spranger berlini egyetemi tanár előszavából kapjuk meg a tájékoztatót az egész műről, annak összesen négy kötetérőt, melyeknek ezen elsője nemrég hagyta el a sajtót, a jövőtől várva kiegészülését a többi kötettel. Ez a kötet a német főiskolák történetét tárgyazza a maguk egyéni sajátosságainak kellő kidomborításával. A második kötet az akadémikus polgárok különböző ezervezeteit és egyesületeit fogja tárgyalni, azon akadémikusok ezervezeteit, akik még akkor is az egyetemhez tartozóknak vallják magukat, amikor fejük már őszbeborult. A harmadik kötet a mostani kort fogja tartalmazni, kimutatva a német főiskolák hatását jelenünk szellemi életére. Negyediknek egy pótkötet van tervbevéve. Az előttünk fekvő első kötetben csakis azok a főiskolák szerepelnek, amelyek még ma is fennállanak éspedig nemcsak a tudományegyetemek, hanem másféle akadémiák és főiskolák is, aminők száz év előtt még alig léteztek. A német szellem ere-