Századok – 1929-1930

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: Az 1848. évi 41. törvénycikk 809

A7. 1498. ÉVI 41. TÖRVÉNYCIKK. 839 garchák szórtak világgá az ösi alkotmánynak Mátyás általi felforgatásáról, csak a régi census megfizetésére volt hajlandó. A földesurak erre erőszakkal igyekeztek a kilencedet beszedni, amiből természetszerűleg újabb és újabb viszályok s zavarok fejlődtek. Végre a grófok egy, talán nem is nagyon merész elhatározással túltették magukat az imént meghozott törvényen s hogy legalább a bérletdíjat biztosítsák maguknak, inkább lemondtak a kilencedről és új szerződéssel szabályozták a fizetési kötelezettségeket. A polgárok vállalták, hogy évenkint terragium fejében egész szőlő után 160 magyar dénárt, amelyből száz tesz ki egy forintot, és négy akót adnak, fél és negyed szőlő után pedig ez összeg felét, illetőleg negyedét, azonkívül minden hordó bor után „pro censu kueffyngob nuncupato" 12 magyar dénárt, míg viszont a földesurak ígéretet tettek, hogy a polgárok szőlőikkel szabadon rendelkezhetnek. Ez a megállapodás, amely tehát az 1325-i két akóhoz képest tehertöbbletet jelentett a polgárra, de még mindég kevesebb volt a küencednél, csak a szerződés megkötésekor mívelt. szőlőkre vonatkozott, míg a jövőben iiltetendők béréül már a termés kilencedét szabta meg. A szerződés szerint kilencedet kell fizetni a polgároknak azon szőlőik után is, amelyeket csak ezután fognak megvásárolni, ha azokra eddig ez a nagyobb teher nehezedett s ugyanígy nem csökkenhet a szolgáltatás abban az esetben sem, ha egy kilencedes szőlőt mívelő jobbágy Nagyszombatba költözne. Azt hisszük, hogy a törvénynek ilyen tudatos és durván nyílt kijátszása Mátyás idejében mégis elképzelhetetlen volt. Nagyszombat ezzel kivívta annak elismerését, hogy polgárai csak bérlői a szőlőknek s nem egyszersmind jobbágyai is a földesúrnak. Célját így elérte, de mindez a lényegen már nem változtatott. Az az elv, hogy a szőlőbérlő polgár és a többi jobbágy egyenlő elbánásban részesítendő, már belekerült a törvénykönyvbe, majd Verbőczy Tripartitumába, úgy, hogy csak a körülményektől függött, mikor fog általános érvényt nyerni. Ennek ideje is elkövetkezett, még pedig akkor, amikor a Hármaskönyv a magyar jogélet bibliája lett. Mályusz Elemér.