Századok – 1929-1930

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: Az 1848. évi 41. törvénycikk 809

826 MÁLYUSZ KLEMER. már el is fogadtatta azt a „nagy törvénykönyvét", amely az igazság-szolgáltatás rendezésével kapcsolatban intézményesen igyekezett a megyei nemesség túlsúlyát a nagybirtokosokkal szemben megalapozni. Ez a törvénykönyv, a király életének egyik főműve, amelyet ő örök időkre rendelt el, de amelyet halála után az olygarchák az első pillanatban hatályon kívül helyeztettek, bizonyítja, hogy Mátyás lelkületétől és gondolkozásától távol állott az a törekvés, hogy a független exisztenciák elnyomása árán növelje a nagybirtokosok hatalmát. Minthogy így nem tehető fel, hogy Mátyás és tanácsadói szándékosan értelmezték tévesen az 1351-i törvényt, mélyebben fekvő okot kell keresnünk. Ezt az okot az ítélet nem árulja el. Sőt az előzményekből is csak az állapítható meg, hogy 1481-ben már megváltozott a közfelfogás, amennyiben, eltérve a XIV. és a XV. század első felének hagyományaitól, az 1351-i törvényt nemcsak jobbágyokra, hanem polgárokra is érvényesnek találta, ha. ezeknek mások birtokain vannak szőlőik és szántóik. A közfelfogás megváltozásának okát kell tehát kutatnunk, hogy megérthessük Mátyás és bírótársai ítéletét. Ezt a változást, minthogy nem egyetlen ember, hanem egész generáció felfogása fordult meg, nem magyarázhatjuk múló vagy helyi jellegű jelenségekkel; fel kell tehát tennünk, hogy a legnagyobb súlyú tényező, a társadalmi fejlődésnek feltartóztathatatlanul előnyomuló ereje váltotta ki. Valóban végbe is ment a X\7

. század végén és a következő elején a magyar társadalomban egy óriási jelentőségű átalakulás, ennek részleteit azonban nem ismerjük, sőt a kutatás mai stádiumában körvonalait is csak sejtjük. Mindössze annyi vehető észre, hogy a polgárságnak, mint önálló társadalmi rendnek a megszületése egy fejezet csak ennek históriájában,1 a polgárok szőlőbérletének ügye pedig csak kis epizód. De mert a parányi epizód is része a nagy egésznek, annak megmagyarázásával, hogy e kevésbbé jelentős problémánál miért és miként változott meg a közfelfogás, közvetve magára a nagy társadalmi átalakulásra is némi fényt vélünk deríthetni. 1 V. ö. Mályusz E.: Geschichte des Bürgertums in Ungarn. Vierteljahrschrift für Sozial- u. Wirtschaftsgeschichte. 1927. (20.) 372.