Századok – 1929-1930
Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: Az 1848. évi 41. törvénycikk 809
810 MÁLYUSZ ELEMEK. cikkel elintézett kérdés történeti előzményeit, arra a nem várt eredményre jutunk, hogy a törvény lényegében nem a Jagellók, hanem Mátyás korának alkotása. Oly értelemben t. i., hogy egy hosszú, másfélszázados viszályt maga Mátyás a földesúr előnyére és a városi polgárság nyilvánvaló kárára éppen úgy akart befejezni, mint ahogyan később az 1498-i törvény rendelkezett. Ezt a viszályt, amely a Szentgyörgyi és Bazini grófok és Nagyszombat városa között folyt,1 részletesen kell áttekintenünk, mivel tudtunkkal csak ennek emlékei ismeretesek s mert benne az egész fejlődés visszatükröződik. I. Ismeretes, hogy városaink a középkorban intenzív szőlőművelést folytattak, mégpedig nemcsak saját területükön, hanem más szomszédos birtokokon is. Ahol lehetett, igyekeztek megvásárolni a környező falvakat és így joghatóságuk alá vonva, teljesen tulajdonukba venni azokat. Sopron vagy Körmöcbánya példája mutatja, hogy a megfelelő anyagi források birtokában a kisebb nemesek földjeit valóban könnyen tudták összevásárolni.2 Annál eredménytelenebb volt viszont ez a törekvésük a nagybirtokos egyházi és világi földesurakkal szemben, akiket pillanatnyi anyagi zavaruk nem igen hozhatott abba a helyzetbe, hogy birtokaik kis töredékeitől — amennyire t. i. a városoknak szükségük volt — meg kelljen válniok. Nagyszombat lakói sem gondolhattak egy ilyen nagybirtokos család szomszédságában városuk határainak nagymértékű kiterjesztésére, nyugat felé, a szőlőhegyek irányába. Pedig a szívós birtokszerző törekvés bennük is megvolt, amint azt kelet és dél felé megvásárolt földjeik, Gerencsér, Zill (Bresztovány), Ma' A család leszármazását és történetét 1. lia Β.: A Szentgyörgyi és Bazini grófok birtokainak kialakulása. Turul, 1927. 37., hol tárgyunkról a 39. és 49. lapokon van szó. 2 Házi J.: Sopron sá .kir. város története. I. r. 1—3. k. (V. ö. Századok, 1922, 566.); Csánki D.: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III. 661. — Századok. 1919.55. skk. 1.; BrázB.: A nagycsepcsényi és muthnai Vladárcsalád története és leszármazása. Túrócszentmárton. 1907, 124.; Krizkó P.: Körmöcbánya birtokának keletkezése β fejlődése. Századok, 1885, 252., melyhez képest Matunák Μ.: Ζ tlejin slobodného a hlavného banského mesta Kremnice. 1928. ide vonatkozó része határozott visszaesést jelent.
