Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Dolgozatok a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem archaeológiai intézetéből 797

798 történeti irodalom. 798 zatos pályafutását; nagyszabású életrajzi vázlatban foglalja össze ellen­ben Fosta Béla egyetemi tanár (1863—1919) életét és politikai, valamint tudományos működését. Különösen behatóan ismerteti Posta oroszországi útjáról írt „Régészeti tanulmányok orosz földön" című kétkötetes mun­káját, melynek eredményeként: „lehetővé vált, hogy hazánk ú. n. nép­vándorláskori régészeti anyagából megállapíthassuk a hunnok hagyatékát", „nevezett anyagban elég világosan meg tudjuk jelölni a tiszta avar ele meket", és „megállapította a legkeletibb határát annak a műipari ízlésnek, melyet Nyugat-Európában a nyugati gótokról neveznek." Nagy elismerés sel szól Pósta tanulmányairól, melyeknek „tengelyük: Hazánk földje régé­szeli tekintetben közvetítő a tőle keletre és nyugatra fekvő területek között. Még pedig nem egyszerűen átvevő és továbbadó, hanem az átvett művelődési anyagra kitörölhetetlenül rányomja a maga bélyegét és úgy adja tovább... Az ősmagyar művelődési elemeket kiindulási pontjukon erős mezopotámiai hatás érte, mely hatással közbeeső művelődések köz­vetítésével, későbbi útjukban is találkoznak. A görögrómai műveltség szintén sokat köszönhet Mezopotámiának, aminthogy kimutatható annak hatása a praehistoriában is." Politikába is múzeumának sorsa sodorta, s mint politikus is éppoly gerinces és hajlíthatatlan volt, mint tudós. Hogy roppant akaratereje tőle és hivatásától távolabbra eső területeken is minő nagyértékűt tudott létrehozni, annak ékesen szóló bizonysága a tönk szélén álló kolozsvári Egyetemi Diákasztalnak (Mensa Academiea) feljavítása és lendületes fölfejlesztése, apró alapítványokból saját liárom­cmeletes palotájában lakó, minden szükséges fölszerelésnek birtokában levő hatalmas egyetemi intézménnyé, amelyet az új urak a többi hasonló, tisz­tára magyar magánpénzből létesített intézményekkel együtt az oláh kormány számára foglaltak le. Pósta Béla működésében „minden téren elért s.kereinek titka a becsületes munka volt, semmi más." — Móra Ferenc: A csókái őstelepröl. A híres torontálinegyei őstelepről, hol több ízben volt már ásatás, Móra azoknak az ásatásoknak beszámolója kapcsán ad rövid összefoglaló ismertetést, amelyeket 1907—1913 között folytatott a szegedi múzeum megbízásából. A helyszín leírása és az ásatások ered­ményeinek statisztikai felsorolása után szerző megállapítja, liogy a csókái telep főleg neolith- és aeneolithkori leleteket, valamint késői népvándorlás­kori emlékeket rejt magában. Közöttük igen érdekesek az emberlábat utánzó talpakkal ellátott edények, babajátékul szolgáló kerámiai tárgyak, valamint állatalakokat utánzó cseréptöredékek. Egy durva, agyagból készült 6 tőr öntésére szolgáló öntőminta és a finom csonteszközök tömege az újkőkori és rézkori leletek legjelentősebb darabjai, míg a népvándorláskon sírok közül egy aranyboglárokkal, szíjvégekkel és fegyverekkel gazdagon eliátott. lovassír kelthet méltó feltűnést. A csókái őstelep gazdag és külö­nös emlékanyagából, melyek közelebbi rokonságot csupán az erdélyi, tor­dosi őstelep leleteivel mutatnak, szerző behatóan foglalkozik az egy, két f's három nyílással ellátott csontgyűrűkkel, melyeknek rendeltetése sokáig ismeretlen volt, mígnem 1911 ben egy zsugorított fekvésű csontváz kezén nemcsak egyes, hanem hármas csontgyűrűt is talált Móra, s így ez egy darabból készült gyűrűk használati módja tisztáztatott. Értéküket növeli, hogy őskori telepeinkről, a csókáin kívül, azideig ily gyűrűk nem kerültek elő. — Buday Árpád egy római diploma militare nak ezideig kiadatlan második lapját közli, mely a konzulok neveiből megállapíthatóan Kr. u. líO-ból származik, s mivel Zsibón került elő, kétségkívül Porolisszum­ból származik. Ugyancsak ő egy hamisított római téglabélyegzőt mutat be Tordáról, melyen a felírás után caduceus (hírnökbot) van; ugyanezt az ábrázolást találjuk a Tordáról való hamis dák érmeken is, nyilván egyazon hamisító kezéből kerültek ki ezek. — Banner János: Szegedi szükségpénzek. A szerző 193 fajta papíros szükségpénzt mutat be, ír le, amelyek Szegeden

Next

/
Thumbnails
Contents