Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Dolgozatok a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem archaeológiai intézetéből 797

történeti irodalom. 799 1915 és 1920 között a váltópénz- és aprópénzhiányon segítendő, forgalomban voltak. — Cs. Sebestyén Károly: A szegedi Szent Demeter-templom bontása c. cikkében a szegedi fogadalmi templom építése alkalmával lebontott Szent Demeter-templom tornyával foglalkozik β kimutatja, hogy a torony négy korszak építkezéseinek ismertető jeleit viseli magán: egy XIII. századi ú. n. átmeneti stílusú építésnek, egy tiszta gót stílű, egy kései gótstílű β végül egy XVIII. századbeli barokk átépítésnek jellemző jegyeit állapította meg a szerző a toronybontás alkalmával. Eszerint a XIII. század közepén épülhetett, és pedig IV. Béla hospesei által, akiknek munkája volt minden valószínűség szerint a szegedi vár s a várhoz csatlakozó Palánk városrész is. — Banner János: A szegedi halászbárku című tanulmányában a híres szegedi hajóépítő-ipar történetéből egy fejezetet ragad ki s alaposan, az eredeti kifejezések megörökítésével és följegyzésével mondja el a halászbárkák készítésének menetét a tölgyfagerendák megdolgozásától kezdve a bárka vízrebocsátásáig. — Végül Ferencit Istvánnak: A tordosi őstelepen talált kőszerszámok anyaga című cikkét adja a kötet. II. évf. 1926 (1—2.). — Buday Árpád: Az ú. n. thrák lovasisten problémája. Szerző a régészeti irodalomban először A. Duponttól thrák lovasistonnek nevezett s azóta így szereplő emlékcsoportot teszi összefoglaló tanulmánya tárgyává. A kérdést elsősorban abból a szempntból tárgyalja, hogy helyes-e e lovast ábrázoló emlékeknél a thrák heros, hős vagy isten elnevezés. A típus kialakulásának középpontja a legtágabb értelemben vett Thracia, de a kb. 600 drb-ból álló csoportnak igen tekintélyes részét képezik a moesiai, daciai, pannóniai, kisázsiai, pontusvidéki és görögföldi leletek, valamint előfordul a hasonló területről való óiemleleteken is. Szerző ezután a lényegileg azonos, s csak a részletekben különböző főbb csoportokat állapítja meg, Hampel és Kazarow osztályozásait továbbfejlesztve. A három főtípus [a) A lovas nyugodtan áll, illetőleg léptet. b) A lovas vágtat, c) A lovas emberi alakot tipor el.] emlékeinek először külön-külön, majd együttesen való elemzése után az emlékek korát és értelmezését adja. Szerinte „tévedés ezekben az emlékekben valamely speciálisan thrák nemzeti istenség ábrázolását látnunk. Akkor járunk el helyesen, ha azokban a korukra jelleniző Üdvözítő-keresésnek sajátos, az északi Balkánon kialakult éa onnan részben távolabbi területekre is elkerült megnyilvánulási formáját látjuk." Ezt erősíti szerző szerint, hogy az ábrázo! lás egységével szemben a legnagyobb változatosság uralkodik ez emlékeken a különféle istenségeknek való ajánlásokban, tehát thrák nemzeti vonási nem találhatunk ez ábrázolásokon, melyeknek részleteiben viszont a hellenisztikus keleti vallások misztikuma túlságosan érvényesül; ezekből pedig az Üdvözítő, a Megváltó után való olthatatlan vágyakozás látszik. Ennek a vágyakozásnak, mely a Megváltót hite szerinti régi istenségei egyikével nevezi, érdekes bizonysága a Szt. Hippolytus római püspök által megőrzött pogány himnusz, mely megerősíti azt a véleményt, hogy mindenütt elsősorban a helyi istenségek váltak a Megváltóvá. A lovasábrázolások egy része pedig egyenesen a motívum felajánlóját mutatja, ki a váltságvallások alapszellcme értelmében egyesül, hasonlóvá, sőt eggyé válik a maga Megváltójával. Szerző emlékekkel bizonyítja, hogy a keresztény Szent György-ábrázolás szervesen kapcsolódik az emlékek c) csoportjához (lásd fentebb). — Banner János: Jelentés a magyarcsanád—bökényi próbaásatásokról. Az 1925. évi ásatások e helyen egy telep, egy temető, és egy újabbkori temetkezés nyomaira vezettek. A helyszínnek pontos geológiai és földrajzi leírása után az egyes csoportok leleteinek részletes felsorolását találjuk, hogy végül azok jellemző vonásait állítsa össze a szerző. A telep valószínűleg szarmata eredetű lakók sátortelepe volt, akik a leletek tanusága szerint földmíveléssel, pásztorkodással foglalkoztak, s durva készít-