Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Iványi Béla: Báró Sennyey László S. J. nagyszombati rektor római utazásai. Ism.: Tóth László 774

774 történeti irodalom. 774 határőrvidékihez tartozik, míg· a váralatti város a bán hatalma alá. Mivel a határőrvidéken a protestantizmust szabadelvűbben kezelték, mint a horvát rendek, ebből számos összeütközés származott a katonai és a báni hatóságok között. Ez nem növelte a protestantizmus népszerűségét a horvátok előtt, akik a határőrvidéknek a báni hatalom alól való kivonását és német jellegét különben is -— méltán — sérelmesnek tartották. A török kiverése után a szlavón határőrvidéken néhány idegenajkú (tót, német) protestáns telepítéssel (különösen Ó- és Üj-Pazua) is találkozunk. Legerősebb volt a protestantizmus a Muraközben, mely 1564 óta Zrínyi-birtok. Zrínyi György 1570 óta nyiltan protestáns és a zágrábi püspök által kiátkozott Bucié stenjeveci plébánost befogadja, sőt nyomdát állít neki. A katholicizmushoz ragaszkodó papokat kiüldözik a Muraközből, a katholikus templomokat megszentségtelenítik. Zrínyi György halála után (1603) kezdett a reformáció hanyatlani. A pálosok pár évtized alatt visszatérítik a népet, úgy, hogy azután csak szórványosan akadunk e területen protestánsokra. A legnehezebb küzdelem Légráddal volt, mely rendületlenül ragaszkodott a reformációhoz. Érdekes, hogy a muraközi nép között egész sereg monda őrzi a protestantizmus emlékét, erősen ellenséges színezettel. A protestáns egyházak szabad fejlődését Horvátországban az 1859-i pátens biztosította. Tarczay Erzsébet röviden leírja az egyes horvát egyházközségek megalakulását. 1929-ben Horvátországban 19 református egyházközség volt 16.951 hívővel. Tordincin kívül a többiek magyarok. Az evangélikus egyháznak 24 egyházközsége van. Hat tót községen kívül a többiekben német az istentisztelet nyelve. Az evangélikusok lélekszámáról nem tud a szerző beszámolni. Az 1921 jan. 31-i délszláv népszámlálás szerint e területen 46.677 protestáns élt. Az evangélikusok száma tehát 30.000 körül lehet. Az evangélikusoknak 1929 óta van püspökük is. Tarczay Erzsébet igen hasznos munkát végzett e könyvével. A reformáció a horvát történelemben múló epizód volt. De ez az epizód nem érthető meg a magyar kapcsolatok ismerete nélkül, viszont a magyar reformáció történetéhez hozzátartozik a horvát hitújításé. A magyar reformációnak dél felé végső hullámcsapása a horvát protestantizmus. Bajza József. Iványi Béla: Báró Sennyey László S. J. nagyszombati rector római utazásai. (1687., 1693., 1696.) Budapest, 1929, 8-ad r., 132 1. (A Szent István Akadémia történelmi-, jog- és társadalomtudományi osztályának felolvasásai.) A magyar irodalom meglehetősen szegényes Rómára vonatkozó művekben. Az oklevelek tanúsága, a római Szent Lélek Társulat tagnévsora szerint, amelyet Bunyitay Vinee adott ki a Monuinenta Vaticana Huri gar iae egyik kötetében (I.sorozat, 5. kötet) ugyan már a középkorban jó pár ezerre tehető az