Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Katalog wystawy rekopisów i druków polske-wegierskich XV. i XVI. wieten. Ism.: Jakubovich Emil 56

57 TÖRTÉNETI IRODALOM. A könyvtár gótikus Obiedziúski-termében Piekarski és Birken­tnajer egyetemi könyvtárnoktól elrendezett kiállítás anyagá­nak beosztása szerint a katalógus is elsősorban a kiállított magyar vonatkozású kódexeket, majd az egyetem magyar hallgatóinak és bursájuknak írott emlékeit, azután a leg­régibb magyar nyelvű krakkói nyomtatványokat és végül a latin és lengyel nyelvű, legnagyobbrészt Krakkóban, a XVI. században nyomtatott magyar vonatkozású történelmi művek egyes csoportjait ismerteti. A nagy szaktudással és gonddal összeállított katalógust a legkiválóbb darabokról felvett facsimilék 19 táblából álló sorozata teszi még becsesebbé. A középkori kéziratok csoportját a krakkói Czartoryski­múzeum Sextus Julius Frontinus: Strategematen libri IV. c. Mátyás király címerével ellátott, 1467-ben Firenzében illumi nált Korvin-kódexe vezeti be. A következő matematikai és asztronómiai kéziratok Mátyás király lengyel származású udvari csilalgászának, llkusi Márton (Marcin Bylica ζ 01-kusza) budai plébánosnak adományából és hagyatékával ke­rültek a Jagelló-egyetem tulajdonába. Megemlíthetjük közü­lök: Georgius de Peurbach, Theorica nova planetarum c. gaz­dagon illusztrált 1460—70 körüli hártyakódexet, mely Vitéz János esztergomi érsek címerével van ellátva, azután llkusi Márton asztrológus társa, Johannes Regiornontanus által Vitéz Jánosnak ajánlott 1467. évi Tabulae directionum-ot, végül Mátyás király és Korvin János két lioi-oszkópját, melyek a magyar irodalomban régtől ismeretesek (Magy. Könyvszemle 1882:381.). A sorozatban utolsóul II. Ulászló magyar ós cseh király 19 miniatűr-képpel és dús lapszéli díszítésekkel ékes, XV. századi imádságos könyve volt kiállítva (Magy. Könyv­szemle 1884 :322.). A Jagelló-egyetem magyar hallgatóinak és bursájuknak kiállított emlékei közül először is a Registrum Bursae Hun­garorum 1493—1558. éveket magában foglaló kötete érdemel említést, melynek a kiállításon feltárt 10« lapjára a Krakkó­ban 1527. évben kinyomtatott legelső magyar nyelvű gramma­tika szerzőjének, a szinyérváraljai Sylvester Jánosnak 1526. évi beiratkozása van feljegyezve. A Secunda pars Metricae Universitatis Cracoviensis 1509—1551. kötete 1529/30. tanévi lapján a brassói Honter János erdélyi reformátornak és a legelső erdélyi nyomda megalapítójának neve, a Liber dili­gentiarum Facultatis Artium 1847—1563. kötete végén pedig a magyar bursa utolsó lakójának, Szepsi Macer (Száraz) Gergelynek előmenetelére vonatkozó 1562. évi bejegyzés ötlik szemünkbe. Ε sorozatban találjuk még az egyetem egykori hallgatójának, Imre wieluni magyar pálos-szerzetesnek latin nyelvű krónika-töredékét az 1516—26. évekről. Eléggé ismeretes irodalomtörténetünkből, hogy Krakkó a legrégibb magyar nyomtatványok bölcsője. A legelső ismert magyar nyelvű nyomtatványok Vietor Jeromos, krakkói

Next

/
Thumbnails
Contents