Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Katalog wystawy rekopisów i druków polske-wegierskich XV. i XVI. wieten. Ism.: Jakubovich Emil 56

70 TÖRTÉNETI IRODALOM. könyvnyomtató, sajtója alól kerültek ki. A kiállítás második főcsoportjának, a nyomtatványoknak ismertetését a katalógus e magyar nyelvű emlékek, illetve legnagyobbrészt csak emlék­töredékek bemutatásával kezdi meg. Ügy irodalomtörténetünk­nek, mint magyar bibliográfiánknak nagy nyeresége, hogy két ily töredékben két ismert bölcsőkori magyar nyelvű nyomtat­ványnak eddig ismeretlen, vagy csak igen kevéssé ismert ki­adására találunk. A legrégibb magyar nyomtatvány, Heyden Sebald (s nem Sebastian, mint a katalógus írja) német, lengyel és magyar nyelvű Puerilium colloquiorum formulae c. tankönyve, mely­nek magyar része a krakkói egyetem fentemlített hallgatójá­tól, Sylvester Jánostól származik s 1527-ben hagyta el Victor sajtóját, csak két levélnyi töredékkel szerepelt a kiállításon. Ε töredékeket Szamota István már 1893-ban ismerte (Magy. Könyvsz. 1897 : 341. és Magy. Nyelv 1911 :55.). A könyv teljes példánya eddigi tudomásunk szerint csak a szentpétervári volt orosz cári könyvtárban (Magy. Könyvsz. 1879:172.) és a danzigi városi könyvtárban van meg. Ez utóbbit a Vietor­nyomda ugyanezen évi másik, Hegendorf Kristóf—Sylvester János: Rudimenta grammatices Donáti c. termékével, a tulaj­dinképeni legelső magyar nyelvtannal együtt facsimile-kiadás­ban Melich János adta ki 1912-ben: „A két legrégibb magyar nyelvű nyomtatvány" címen. Szintén csak két levélnyi töredékben bírja a .Jagelló­könyvtár Victor 1533. évi, részben magyar nyelvű kiadványát: Murmellius (Murmelling) János latin-német-magyar Lexi­con-át. Teljes példánya a schwazi (Tirol) ferencrendi kolos­torban őriztetik, honnan latin-magyar részét Szamota István adta ki 1896-ban. Kevéssé csonka példánya a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában is megvan (Magy. Könyvsz. 1899 : 97.). Katalógusunk az 1533. kiadási évet megkérdőjelezi. A szerzők téves véleménye szerint a krakkói töredék nem ez évi kiadás­ból való. A közölt facsimile (IV. tábla) Melich János össze­hasonlítása szerint egyezik a magyar nemzeti múzeumi pél­dány megfelelő lapjával (Magy. Nyelv 1929 : 63.). Gálszécsi István Krakkóban 1536-ban Vietornál kinyoma­tott magyar Énekes Könyvének, a magyar protestantizmus első ilynemű termékének valóban mindezideig ismeretlen ki­adásából való azon kiállított két levélnyi töredék, melyet a szakirodalomban katalógusunk említ először és A-.> recte lap­ját az V. táblán facsimilében is bemutatja. Az Énekes Könyv­nek eddig két más töredékét ismertük: az Ágoston József gyűjteményében lévőt, melyet hasonmásban Erdélyi Pál kö­zölt (Magy. Könyvsz. 1887:215—223.) és a krakkói városi levéltárét, melyet Divéky Adorján mutatott be (u. o. 1911 : 10—14.). Κ korábban ismert két töredék is magában foglalja az As lapot, de míg ezeken a szöveg 23 sorból áll, tehát azo­nos kiadásból valók, addig a katalógusunkban bemutatott

Next

/
Thumbnails
Contents