Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Katalog wystawy rekopisów i druków polske-wegierskich XV. i XVI. wieten. Ism.: Jakubovich Emil 56

70 TÖRTÉNETI IRODALOM. könyvnyomtató, sajtója alól kerültek ki. A kiállítás második főcsoportjának, a nyomtatványoknak ismertetését a katalógus e magyar nyelvű emlékek, illetve legnagyobbrészt csak emléktöredékek bemutatásával kezdi meg. Ügy irodalomtörténetünknek, mint magyar bibliográfiánknak nagy nyeresége, hogy két ily töredékben két ismert bölcsőkori magyar nyelvű nyomtatványnak eddig ismeretlen, vagy csak igen kevéssé ismert kiadására találunk. A legrégibb magyar nyomtatvány, Heyden Sebald (s nem Sebastian, mint a katalógus írja) német, lengyel és magyar nyelvű Puerilium colloquiorum formulae c. tankönyve, melynek magyar része a krakkói egyetem fentemlített hallgatójától, Sylvester Jánostól származik s 1527-ben hagyta el Victor sajtóját, csak két levélnyi töredékkel szerepelt a kiállításon. Ε töredékeket Szamota István már 1893-ban ismerte (Magy. Könyvsz. 1897 : 341. és Magy. Nyelv 1911 :55.). A könyv teljes példánya eddigi tudomásunk szerint csak a szentpétervári volt orosz cári könyvtárban (Magy. Könyvsz. 1879:172.) és a danzigi városi könyvtárban van meg. Ez utóbbit a Vietornyomda ugyanezen évi másik, Hegendorf Kristóf—Sylvester János: Rudimenta grammatices Donáti c. termékével, a tulajdinképeni legelső magyar nyelvtannal együtt facsimile-kiadásban Melich János adta ki 1912-ben: „A két legrégibb magyar nyelvű nyomtatvány" címen. Szintén csak két levélnyi töredékben bírja a .Jagellókönyvtár Victor 1533. évi, részben magyar nyelvű kiadványát: Murmellius (Murmelling) János latin-német-magyar Lexicon-át. Teljes példánya a schwazi (Tirol) ferencrendi kolostorban őriztetik, honnan latin-magyar részét Szamota István adta ki 1896-ban. Kevéssé csonka példánya a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában is megvan (Magy. Könyvsz. 1899 : 97.). Katalógusunk az 1533. kiadási évet megkérdőjelezi. A szerzők téves véleménye szerint a krakkói töredék nem ez évi kiadásból való. A közölt facsimile (IV. tábla) Melich János összehasonlítása szerint egyezik a magyar nemzeti múzeumi példány megfelelő lapjával (Magy. Nyelv 1929 : 63.). Gálszécsi István Krakkóban 1536-ban Vietornál kinyomatott magyar Énekes Könyvének, a magyar protestantizmus első ilynemű termékének valóban mindezideig ismeretlen kiadásából való azon kiállított két levélnyi töredék, melyet a szakirodalomban katalógusunk említ először és A-.> recte lapját az V. táblán facsimilében is bemutatja. Az Énekes Könyvnek eddig két más töredékét ismertük: az Ágoston József gyűjteményében lévőt, melyet hasonmásban Erdélyi Pál közölt (Magy. Könyvsz. 1887:215—223.) és a krakkói városi levéltárét, melyet Divéky Adorján mutatott be (u. o. 1911 : 10—14.). Κ korábban ismert két töredék is magában foglalja az As lapot, de míg ezeken a szöveg 23 sorból áll, tehát azonos kiadásból valók, addig a katalógusunkban bemutatott