Századok – 1929-1930
Értekezések - BARÁTH TIBOR: A magyar állam adóügye 1605–1648 - 607
008 baráth tibor. csolódik. Az önálló királyság korában ebből kérdés nem keletkezett. Mohács után azonban előállott az a sajátos új helyzet, hogy az ország jövedelmeit kivitték a határokon s egészen más célra fordították, mint aminőt korábban egyáltalán elgondolhattak. A rendek számadást kérő természetes kívánságát — jellemző és szomorú — maga a magyar kamara elnöke, a még mindig önálló királyság gondolatrendszerében élő Pálfy Pál is felháborodottan utasította vissza, mert homlokegyenest ellenkezik a régi szokással, régi szabadsággal.18 Ugyanakkor, amikor először nyilatkozott a nemzetiségi öntudat, a kamarába helyezett idegen 'tisztviselőkkel a tiltó rendelkezések — 1608. a. c. : 9-—10. t.-c. — ellenére sem történt semmi,1 7 mert hiszen a magyar királynak szabadságában áll pénziigyigazgatási szükségét azokkal végeztetni, akikkel akarja, ugyanazon a jogon, ahogyan a nemes rendelkezik saját patrimoniumán stb. A régi magyar királyok hatalma és szabadsága igen alkalmas jelszó volt a necessitas királysági szellemében való működésre. A magyar névvel voltaképen tehát csak fedezetet nyertek az államtanokban lefektetett új törekvések. Ezek értelmében pl. a legnagyobb nyugalommal használták fel a magyar hadiadókat a cseh hadszíntereken. Mert hiszen gravis necessitas esetén az adókérdés államraison problémává szélesült, ahol az alkotmány korlátai határt nem jelentettek. A forma megint a magyar király régi hatalmában jelentkezett. A királyság szempontjából a necessitas legszélsőbb fogalmazását Bodinus szavaival adhatjuk: id enim justissimum, quod necessarium. Tehát az abszolút állami ideál.18 Magyarországi legkitűnőbb tollharcosa Balásfi Tamás.1 9 16 Országos Levéltár, Budapesten, OL. KO. Acta publica, fasc. 15. No. 33. és fasc. 16. No. 7. 17 Kammergravamina, 1622. június 17. Hofkammer. A tiltó törvényt megújítja az 1622 : 24. t.-c. 18 Az államraison kérdésére olv. Meinecke id. művét. Német kameralistákat értékeli Kurt Zielenziger, Die alten deutschen Kameralisten. Mintájára készült némi önállósággal L. Sommer osztrák kameralistákat vizsgáló könyve: Die österreichische Kameralisten. Külön említjük Ε. fi. Vogel értelmes dolgozatát Zeitschrift f. d. ges. Staatswissenschaft, Jahrg. 66.. főleg 298. sk. 11. lü Tomas Balasfi: De fidelitate subditorum erga principes. Vienne, MDCXX. A következő évben új kiadást is ért. Balásüt Bethlen országgyűlése 1619-ben száműzte. Bécsbe menekült, ott kezdte irodalmi működését. A Bodinus-féle
